Ma mutahatta be programját a rádiótelevízió 19 igazgatójelöltje. A parlament kulturális és médiabizottsága előtt elképzeléseikről, terveikről számoltak be. Két jelentkező nem érkezett meg a meghallgatásra. A meghallgatásról február 9-ére készül el a bizottsági jelentés és ajánlás, a parlament 11-én szavazhat róla.
Jaroslav Rezník, a közrádió volt és a TASR jelenlegi vezetője két televízióadást hagyna meg, az első csatorna családi-szórakoztató-ismeretterjesztő lenne, a második pedig hírtelevízióvá alakulna. A rádióban öt adó maradna fenn. Megtartaná mindkét médiában a nemzetiségi adásokat is. Kiegyensúlyozott gazdálkodás, a csúcsvezetés 51 fős csökkentése, a műsorgyártás 85 százalékának „házon belülre” vinné, csak 15 százalékot adna ki külső gyártásra. Rezník a televízió örökölt adósságát évi tízmillió euróval csökkentené. Nem lenne reklám az adásokban, szponzorokkal, teleshoppinggal szeretne bevételeket szerezni a finanszírozás mellé. Felvetette, hogy az intézménynek új épület is kellene, mert a jelenlegi székházak energetikai kiadásai viszik el finanszírozás döntő hányadát. Rezník szerint biztonságosabb és kiszámíthatóbb finanszírozási forrás a koncessziós díj, mint az állami költségvetés.
Miloslava Zemková jelenlegi igazgató 17-20 millió eurót spórolna meg évente, leányvállaltokat szüntetne meg, de a televízió adósságrendezéséhez állami segítséget is kérne. A műsorszerkesztés szempontjából közös részlegeket alakítana ki, a műsorgyártás zömének házon belül tartásához azonban korszerűsíteni kellene műszakilag a tévét, mondta. Legalább 95 milliós költségvetés szükséges szerinte, azt nem taglalta, hogy ezt ún. koncessziós díjból vagy az állami költségvetésből kellene-e fedezni.
Érdekes megszólalás volt Tibor Takáčé, aki az OKS egyik vezetője, mivel ő végcélként a közrádió és köztelevízió megszüntetését jelölte meg. Fő indoka erre az volt, hogy a közmédia soha nem lehet független. Vladimír Burianek 105 milliós közmédiumot képzel el, melyet a költségvetés finanszíroz, s ennek 75 százaléka a televízió két csatornájára kellene. A harmadikat ő is megszüntetné. A rádióban öt adóval számol. Marián Šinkovič nyereséges rádiótelevíziót ígért, Pavol Jacz újságíró a jelenlegiek mellett újabb két csatornát indítana a köztévében, egyet a dokumentumműsoroknak, egyet pedig archív műsorok bemutatásának szentelne. A koncessziós díjat 7 euróra emelné, a rádiótelevíziót pedig 600-700 munkatárssal üzemeltetné. Fedor Flašík anyagilag nagyon igényes elképzelésnek nevezte a rádiótelevíziót, ha koncessziós díjból finanszíroznák, akkor ezt a díjat az európai átlagra kellene emelni, mondta. Szerinte valódi függetlenséget a reklámok megszüntetése eredményezhetne. Flašík a TASR hírügynökséget is az intézményhez csatolná. Nem hozott sok újat Vadaimír Seman tévés szerkesztő, sem Dušan Davidov bemutatkozása. Seman a szerkesztők alulfizettségére panaszkodott, Davidov a tévé Rybníček-éráját bírálta.
Nem váltott ki nagyobb visszhangot a tanácstagokban Róbert Filipp és Margita Repková prezentációja, őket Ján Füle újságíró, menedzser, médiaoktató követte, aki alapos prezentációt készített, hozzáértően taglalta, milyen megoldásokkal korszerűsítené a közmédia adásait. A finanszírozásról azt mondta, az üzemben tartási díj eltörlése 77 milliós kiesést jelentene, s mivel a reklámidőt törvény korlátozza, csomagok felkínálásával tenné azt teljesen lefedetté. Fizetett lekérhető tartalmakkal is gazdagítaná a kínálatot. Marián Ostatník a bizottsági tagok figyelmét azzal vívta ki, hogy az általa megalakított Újságírói Etikáért Szövetséget később párttá alakította, mégpedig a Milan Urbáni vezette Európai Nemzetekért Szövetséggé (mindkettő szlovák rövidítésa azonos: AZEN).
Peter Abrahám az állami költségvetési finanszírozás mellett tette le a garast, közszolgálati médiát szeretne, amely az állampolgár ombudsmana, hozzávetőleg 1600 alkalmazottal dolgozik. A televízió adósságrendezését az államtól várja el. Megtartaná a rádió összes adóját és a televízió két csatornáját. A közmédium finanszírozásának folyamatos ellenőrzését a pénzügyminisztériumra bízná. Martin Gajdoš nem igazán tudta bemutatni, milyen rádiótelevízió lenne az általa vezetett, egy médiaközpont kiépítéséről beszélt, majd közölte: megtámadta az eljárás egészét azért, mert három jelentkezés január 25-ei postai bélyegzővel ugyan, de január 26-án érkezett be a parlamentbe. Peter Puškár, aki utolsóként, 17-ként mutatta be elképzeléseit, főként arról beszélt, nem a program a fontos, úgy is a politikai hatalom dönti el, kiből lesz igazgató.
A bizottságnak két napja van javaslata megtételére. A médiabizottság tagjainak leginkább Zemková, Rezník, Flašík és Abrahám tetszett. Dušan Jarjabek (Smer) bizottsági elnököt kellemesen lepte meg, hogy hat-hét nagyon felkészült pályázó érkezett az eletronikus közmédia főigazgatói posztjára kiírt meghallgatásra. Azt sajnálja, hogy az eredmény ettől függetlenül már megszületett.Magdaléna Vášáryovának (SDKÚ-DS) az említetteken kívül Ján Füle tervezete is tetszett, Jana Kiššovának (SaS) Rezník, Zemková, Flašík és Abrahám, Jozef Viskupičnak (SaS) Zemková és Abrahám, Rafael Rafajnak (SNS) leginkább Jaroslav Rezník szakmai hozzáértése imponált, de a tízpereces prezentációkat kevesellte, mert így nem lehetett mélyebbre ásni, mondta a sajtó képviselőinek.
Felvidék Ma
