Nemcsak a franciák, hanem a németek és az osztrákok is „felkapták a vizet” az angol nyelvoktatás kötelezővé tétele kapcsán Szlovákiában. A Frankfurter Algemeine Zeitung német lap erről közölt írást Slowly, Slowakei (Lassan, Szlovákia) címmel, melynek most a magyar fordítását is közöljük.
Lassan, Szlovákia
Kommentár / Nyelvpolitika (Szerző: Hannes Hintermeier, 2011. febr. 9.)
A jövő már elkezdődött: A pozsonyi parlament kötelező tantárggyá tette az angolt. A törvény azonban nem veszi figyelembe a többnyelvűség hagyományát, Közép-Európának ebben poliglott sarkában.
A szlovák parlament elfogadott egy új tanügyi törvényt. Az angol nyelv az általános iskolák harmadik osztályától kezdődően kötelezővé válik; eddig az első idegen nyelv szabadon választható tantárgy volt. Aki mostantól németül fog tanulni, az új szabályozás értelmében ezt csak a hatodik osztálytól kezdve tudja megtenni. Németország, Ausztria és Franciaország nagykövetei kétségeiknek adtak hangot – a többnyelvűség veszélybe került. Bratislava, Szlovákia fővárosa, három ország határának egy sarkában fekszik: A városközponttól csak öt kilométerre az osztrák határtól. Bécset, további hatvan kilométer után éri el az ember. A szomszédos Magyarországra húsz kilométert kell megtenni, Csehországba jó hatvan kilométer után érünk.
Bár Európának az egyik leginkább többnyelvű sarkáról van szó, a parlament úgy véli, a nyelvhatárok közti érintkezés hagyományvonalát kell elvágni. Hogy a lakosság osztja-e ezt a politikai döntést, az nem bizonyos. Emlékeztet az 1989 előtti időkre: A szlovákok számára hosszú ideig kötelező volt az orosz testvérnyelv, most az ellenfelek azzal érvelnek, ismételten egy idegen nyelvet akarnak rájuk kényszeríteni. Egy nyelvet, amelyet az ifjúság az angol nyelvkultúra huzatában amúgy is megtanul. A szlovák nyelv még a Habsburg – monarchia végén is csak a hátország nyelve volt, a lingua franca a német volt. Pressburgban, ahogy akkortájt Bratislavát nevezték, a német, a magyar és a jiddisch domináltak.
Az európai munkaerőpiacon nem elég csak az angol
Egészen a napjainkig jól hangzik, hogy akadálytalanul cseréljünk nyelveket. Wolfgang Franz, a helybeli Goethe Intézet vezetője, egyelőre higgadtan nézi a szigorú nyelvi politikát. A német nyelvtanfolyamok iránti érdeklődés az utóbbi három évben megduplázódott. Nemcsak fiatal szlovákok, de Kelet-Európából, Görögországból és Albániából is jönnek diákok, akik az egyetemen angolul tanulnak. Párhuzamosan a Goethe Intézetben németül tanulnak, hogy a német nyelvű munkaerőpiacra is képesítést szerezzenek.
Ők mindannyian tudják: Európában nem elég csak angolul tudni. Karl Kraus mondta, a magyarokkal „nem erélyesen, hanem magyarul kell beszélni”. A szlovákokkal lehetőleg nem németül, hanem erélyesen kell beszélni. Nem valószínű, hogy Ausztria magába szállna, és az általános iskolákban bevezetné a szlovákot.
A cikk német eredetiben a Frankfurter Allgemeine Zeitung honlapján ITT olvasható
Felvidék Ma
(a fordításért köszönet Lapos József olvasónknak){iarelatednews articleid=”25871″}
