Régebben észre se vettem, hogy kezdődik egy parlamenti ülésszak. Annyira nem érdekelt, hogy bevallom, azon is elcsodálkoztam, hogy hogyan lehet egy parlamenti ülés többnapos. Most pedig izgatottan számolom a napokat, hogy hányat kell még aludni március 22-ig, a szlovák parlament következő üléséig.
Ezt a jelenlegi szlovák parlamentet számomra két dolog teszi különössé: a kiszámíthatatlansága, másrészt a pártok és képviselőik jövőbe nézésből eredő helyezkedései. A kormánykoalíció néhány képviselője, vagy bármelyik pártja fittyet hányva az egyezségre, a kormányprogramra, bármikor előállhat valamilyen váratlan húzással, meglepetést okozva a többieknek, és nem lehet előre sejteni, hogy miként fognak változni a kormány által benyújtott törvényjavaslatok a parlamenti viták folyamán, illetve hogyan fognak szavazni egyes esetekben a kormánypárti képviselők. Mert ugye azt már tapasztaltuk, hogy Szlovákiában jelenleg semmit se jelent, ha egy törvényjavaslatra az egyeztetés során a koalíciós pártok rábólintanak, és a kormány is megszavazza. Hajszálvékony ugyanis a parlamenti többsége, és hiányzik az egység, a közös gondolkodás még a pártokon (Most-Híd, SAS) belül is. Ezért izgalmasak Szlovákiában a parlamenti ülések, különösen akkor, ha a fiatal szlovák állam látszólagos érdekeit érintő törvények kerülnek tárgyalásra, vagy olyan horderejű törvények kerülnek a parlament elé, melyek a választók jelentős hányadát érintik, például a felsőoktatásban résztvevőket, vagy a kisebbségeket, illetve a velük tudatosan szembeállított többséget. Ekkor válnak igazán láthatóvá a képviselők meg a pártok, meg a kialakulófélben lévő egyéb politikai formációk is. Ezzel szemben mennyire unalmas lehet egy másik országban kétharmados többséggel kormányozni, egy majdnem egyszínű parlamentben eszméket cserélni, feleslegesen vitatkozni, hiszen a szavazás végeredménye előre borítékolható.
Másrészt a jelenlegi szlovák kormánypártok nagyon óvatosak és előretekintők. Tudják, hogy Fico ereje lankadatlan, pártjának népszerűsége a kormány népszerűtlen intézkedéseivel, az életszínvonal csökkenésével, a megélhetési gondok szaporodásával párhuzamosan emelkedik. A parlamenti választásokat megelőző Fico ellenes kommunikációra már nem lehet építeni. Az ország legstabilabb pártja a Smer, nem érdemes vele komolyabban konfrontálódni, egy kormánypártnak sem érdeke, hogy kizárja a koalíció lehetőségét vele. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen rohamosan fogynak a kormánypárti képviselők, és ezért nincsenek kizárva az előrehozott választások sem. Nyíltan koketálni persze még nem illik vele, de visszafogottan pusmogni, ilyen-olyan ellenzéki felvetést akár csak egy vagy két kormányoldali szavazattal megtámogatni viszont már igen. Különösen a látványos, a médiák által kiemelt törvények tárgyalásának esetében. A sikertelen főügyész választásnál máig nem tudni, kik voltak kormányoldalon a hunyók. Az állampolgársági törvény alkalmával KDH és a SAS képviselői szavaztak a Smerrel. A kisebbségi nyelvtörvénynél vajon kik lehetnek a kormánytól elpártolók? Bár ezt a törvényt, ha módosításokkal is, de valószínűleg megszavazzák. Két hatlamas pofont még a Most – Híd se bírna ki a koalíciós partnerektől – ki kellene lépnie a kormányból, mert különben választóinak többsége elpártol tőle, és a többi kormánypárt is nagyon jól tudja, meddig feszítheti a húrt, mikor rezonál vagy rezignál a Most – Híd, amely emiatt legközelebb, ha bejut a parlamentbe, valószínűleg már nem idegenkedne egy ellenzéki oldalról érkező felkéréstől. A kérdés tehát a nyelvtörvény esetében csupán az, hogy ki teszi meg a módosítási javaslatokat, és kik fogják azt támogatni. Az SDKÚ-DS és a Smer-SD pártfinanszírozási ügyei szinte egyszerre csendben lecsitultak, ez is jelzés értékű (Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök az ilyenért akár 10 év börtönt is kaphat). A Smer pedig kivár, látszólag szinte semmit se kell csinálnia az önpusztító kormánykoalíció további bomlasztásának érdekében. Aztán a következő parlamenti választásokon nyugodtan választhat magának koalíciós partnert a jelenlegi kormánypártok széles kínálatából. Mert hogy az SNS-t még egyszer nem fogja választani, az biztos, és ezt minden érintett tudja….
Száraz Dénes, Felvidék Ma
