A kártevő gyapjaslepke hernyója polifág, néhány kivételtől eltekintve (fagyal, kőris) gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényt tarrá rágni.
Az eddigi tapasztalatok szerint tömeges rajzására mintegy tízévente kerül sor. Amikor túlszaporodik, néhány évig fokozódó károkat okoz a tölgy- és bükkerdőkben, valamint a gyümölcsfákban is. Azután az állomány összeomlik, a károsítás jelentéktelenné válik, egészen addig, amíg bekövetkezik az újabb támadás. A gyapjaslepkének egyébként a természet rendjébe történő emberi beavatkozásra jellemző kalandos története van.
A kártevőt a 19. század elején az Egyesült Államokba vitték, hogy keresztezzék a selyemhernyóval, amelynek ott számos degenerációs betegsége jelentkezett. A kísérletet Leopold Trouvelot amatőr lepkész vezette, aki állományát több mint egymillió példányra szaporította fel. 1868-ban azonban egyes kifejlett lepkepéldányok kiszabadultak, és lerágták a szomszédos fák lombját. Ettől kezdve a gyapjaslepke a legjelentősebb erdei kártevő lett az Egyesült Államokban, ahol Virginiában, Észak-Carolinában és Michigan államban, sőt a Csendes-óceán partvidékén is óriási erdőterületeket károsított.
A hernyók fiatal korukban a levelek szélét rágják meg, de a hajtás csúcsát épen hagyják, később azonban tarra rágják a fákat, amelyek kihajtanak ugyan, de legyengülve gyakran más betegségek és kártevők áldozatává válnak.
A hernyók többnyire éjjel táplálkozva kellemetlen zajt csapnak. Megfigyelések szerint érintésük allergiás tüneteket válthat ki. A kártevő gyorsan terjed, mert a hernyó szőreinek a végén kis levegőtáska van, melyet a szél nagyobb távolságra elszállít. A lepkék a tojáscsomókat gyakran a fák alatt parkoló autókra rakják.
Idén Szlovákiában Senkőcnél az erdőség térségében (Bazini járás) májusban permetezni kényszerülnek a túlszaporodott gyapjaslepke károsítása miatt, figyelmeztet a Szlovák Katonai Erdőbirtok állami vállalat. Jelenleg ezen a területen fánként 20-50 egyedet figyeltek meg. Egy tölgyre közel 10-50 ezer hernyó jut, s kártevésük a csapadékhiánnyal párosulva a teljes biotóp megsemmisülését okozhatja.
A permetezésre május 13-tól kerül sor, megközelítőleg ötnaponként a hernyók előfordulása szerint, tájékoztatta a SITA hírügynökséget a honvédelmi tárca szóvivője, Danka Capáková. A földi permetezésre BIOBIT XL-t használnak, egy szelektív biológiai anyagot, amely korlátozza a káros lepkék hernyójának a szaporodását.
A védekezésre a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően egyszerre kéthektárnyi, nem összefüggő terepen kerül sor, azzal a céllal, hogy megakadályozzák ennek az ökoszisztémának a komoly és visszafordíthatatlan károsodását, állítja a tárca. A nyilvánosságot közvetlenül az adott terepen kihelyezett információs táblákon is tájékoztatják és a beavatkozás idején az adott területre vezető utakon az alkalmazottaik is jelen lesznek.
(Felvidék.ma/WebNoviny.sk)
