Ha az évi eseménynaptárt vizsgáljuk, akkor az esztendő kezdete oktatáspolitikai szempontból mindig az iskolai beiratkozások jegyében zajlik. Nem csoda, hisz már január 15-én elkezdődnek a hivatalos iskolai beiratkozások – értékelte a helyzetet Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.
„Ahogyan az előző években is lenni szokott, több tollforgatónk, neves közéleti személyiségek, pedagógusok, politikusok és szakemberek idén is igyekeztek januárban és februárban felhívni a szülők figyelmét arra, hogy miért és mennyire fontos, hogy gyermeküket anyanyelvi, tehát a mi esetünkben magyar iskolába írassák. Beiratkozási programokat, körutat szerveztek a VIA-NOVA ICS szervezet fiataljai, a Rákóczi Szövetség aktivistái és mások is. Hogy mennyire sikerült a tisztelt szülőket meggyőzni, s hány magyar kis elsőst várhatunk szeptember elsején iskoláinkban, arról ad nem hivatalos képet az SZMPSZ honlapján megjelent tájékoztató. Sajnos nem állnak rendelkezésünkre országos statisztikai mutatók, és azt sem lehet pillanatnyilag felmérni, hogy hány magyar nemzetiségű gyereket írattak szlovák iskolába. Az ilyen jellegű elemzésre csak az Oktatásügyi Minisztérium hivatalos statisztikai számadatai alapján kerülhet sor. Egyelőre csak az abszolút mutatókat tudjuk elemezni, noha számunkra talán fontosabb a hasonlítás, az összevetés, azaz a relatív mutatók elemzése. A számsorokat vizsgálva, egy ilyen közösségi sikerélmény szűkében levő időszakban már annak is örülhetünk, hogy a tavalyihoz képest a magyar iskolába íratott gyermekek száma nem csökkent, hanem 7-tel emelkedett. Amíg két évvel ezelőtt 3661, tavaly 3552, addig idén 3559 gyermeket írattak magyar iskolába. A pici sikernek is örülni kell, hisz tavaly ilyenkor a statisztika arról szólt, hogy 109-cel csökkent a magyar iskolába íratottak száma. Persze, csak óvatos optimisták lehetünk, mert sejteni sem tudjuk mi vár ránk jövőre.
Ha területi elosztás szerint 3 évre visszamenőlegesen vizsgáljuk a statisztikai mutatókat, akkor a tavalyihoz képest veszteségeink elsősorban a nagyszombati és besztercebányai megyékben vannak. Pozitív változás tapasztalható Nyitra és Pozsony megyékben. Szinte változatlan a helyzet Kassa megyében. Ha a 3 éves trendeket vesszük figyelembe, akkor folyamatos emelkedést tapasztalunk a pozsonyi kerületben, a rozsnyói és szenci járásokban. Sajnálatos, hogy folyamatosan csökken a magyar iskolába íratott gyerekek száma a kassai kerületben és két jelentős magyarsággal bíró járásunkban, a lévaiban és érsekújváriban. Ha a járások helyzetét vesszük górcső alá, akkor az előző évekhez képest kétszámjegyű növekedés van a vágsellyei (24), a komáromi (17), a nagymihályi (13), a szenci (13) és a tőketerebesi (11) járásokban.
Ugyanakkor visszaesés mutatkozik a Kassa-vidéki (-20), galántai (-17), nagykürtösi (-12), érsekújvári (-10) és lévai(-8) járásokban. Egy-egy kerületi, vagy járási eredményt nagymértékben befolyásolhatnak pozitív és negatív irányban is a helyi kiugró eredmények. Példaként említhetném a figyelemre méltó eredményeket, mégpedig: Fél 7-ről 14-re, Ekecs 32-ről 41-re, Marcelháza 10-ről 27-re, Csallóközaranyos 18-ról 30-ra emelte beijratkozási mutatóit. A másik oldalon viszont Diószegen 16-ról 6-ra, Bátorkeszin 30-ról 17-re, Ógyallán 30-ról 20-ra, Nagymácsédon 23-ról 15-re csökken a beíratott gyerekek száma. Természetesen az igazi és valós változásokat, trendeket a relatív, azaz százalékokban kifejezett számok mutatják. Azzal is kell számolnunk, hogy a 3559 beíratott kis elsős egy részének szülei halasztást kérnek gyermekeiknek, tehát szeptember 1-én nem ülnek be az iskolapadokba. Őket viszont helyettesíthetik a tavaly halasztást kért tanulók.
Részletesebb és pontosabb elemzést csak iskolakezdés után, valamikor ősszel végezhetünk, ha ismertté vállnak az oktatásügyi minisztérium hivatalos adatai. Addig pedig tovább kell dolgoznunk, hogy jövőre egyre több a féli, ekecsi, marcelházi és aranyosi eredményekhez hasonló, bíztató beiratkozási eredmény szülessen” – fogalmazott Szigeti László
