Az elmúlt esztendő novemberének utolsó napjaiban rendezték meg Rómában a 2010-ben alapított Mirabile Dictu (Még elmondani is csodálatos) filmfesztivált, ahol a Tekintetek című magyar kisjátékfilm kapta az Ezüst Hal díjat, melyet „katolikus oscarként” tartanak számon a Vatikánban.
A film a Léván született és a Szentendrén 1919-ben meggyilkolt fiatal káplán, Kucsera Ferenc életének utolsó napját mutatja be, emléket állítva mártíromságának.
Blanckenstein György, szentendrei plébános ösztönzésére született a film a Kucsera centenáriumi év kapcsán. Eredetileg dokumentumfilmre gondoltak, melyből a rendező ötlete alapján végül rövid játékfilm lett.
Kucsera Ferenc életéből csak az utolsó napját mutatják be, amikor a hitvalló és a vallató szembesül egymással. Találkozik a tekintetük, a szilárd papé és a sodródó vallatóé. A vértanúság nem véletlen halál, nem is csak bosszú, hanem beteljesedés. Egy egész élet beteljesedése, még akkor is, ha Ferenc atya újmisésként érkezett Szentendrére, és már 27 éves korában beteljesedett az élete.
A seregszemlére beküldött 1600 film közül a legjobb rövidfilm kategóriában hármat soroltak a döntőbe, köztük a szentendrei vértanú káplánról, Kucsera Ferencről készült húszperces magyar rövidfilmet.
A gálaestre Rómába utazott Blanckenstein György szentendrei plébános és Balogh Ernő Zoltán rendező. Az ünnepélyes eredményhirdetésen saját kategóriájában a magyar filmet ítélték a legjobb alkotásnak, így a film rendezője vehette át az Ezüst Hal díjat,
mely az ókeresztény kor közismert jelképére, a halra utal; a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” hitvallás összeolvasott kezdőbetűiből görögül az ichtüsz, hal szót kapjuk, amely egyben utal a vízben újjászületett, megkeresztelt emberre is. A Tekintetek című kisjátékfilm – melynek angol címe Faces –a Médiatanács támogatásával született a Magyar Média Mecenatúra program keretében.
„A film egy tragikus éjszaka története. Két eszme, két elme összecsapása. Kucsera Ferenc szentendrei káplánt 1919 júniusában hurcolták el a tanácshatalom vörös katonái, hogy kivallassák, megtörjék, és példát statuáljanak vele. A történet az ő áldozatáról, kiállásáról és hitvallásáról szól, de nemcsak erről. Egy nehéz és zavaros korszak szűk keresztmetszete. Látlelete a széthulló világnak és országnak, annak árnyékaival és fényeivel a falon. Eszmék és emberek lenyomata. Szereplőké, akik a történelem kihívásaira próbáltak felelni a maguk képességei és érdekei szerint. Kucsera története több mint egyszerű áldozat. Hitvallásról, kitartásról és bátorságról szól. Elkerülhetetlen volt a vértanúsága? Valószínűleg igen. Hiszen vannak olyan korok, amikor az emberség megtartása, hőst teremt. Korok, amelyeknek történelmi szereplői kivédhetetlenül haladnak a tragédia felé.”
– olvasható a Magyar Média Mecenatúra oldalán.
A Jászberényi Gábor, Sütő András és Horváth Károly főszereplésével készült film ősbemutatójára advent első vasárnapján került sor a szentendrei Péter és Pál-templomban, azóta számos helyszínen vetítik nagy érdeklődés kíséretében.
Kucsera Ferenc emlékét a Felvidéken, szülővárosában, Léván őrzi a Lévai Szent László Kör, a Reviczky Házban a centenárium alkalmából számos megemlékezést rendeztek,
az ott található „Lévai történelmi emlékcsarnok – Gondolati emléktáblák” állandó tárlata őrzi Ferenc atya emlékét. Tavaly több ízben emlékeztek életére és mártíromságára Léván és Szentendrén egyaránt.
