Ami péntek délután a norvég fővárosban, Oslóban történt, sokáig téma lesz a médiában. A 32 éves, „fajtiszta” norvég Anders Behring Breivik öntörvényű cselekedete, a 93 ember vére és kegyetlen halála, amely a kezéhez tapad, semmit nem oldott meg.
Az emberiséget egy tapodtat sem vitte előbbre a világ gondjainak megoldásában. Megmagyarázhatatlan, szörnyű, elfogadhatatlan, kegyetlen, sőt barbár és értelmetlen cselekedet volt. Méltatlan egy emberhez, amely e fajhoz tartozónak tartja magát. Bárhogyan próbálja is megmagyarázni a tettét: tőle a fajtiszta norvég állam létének álmát elfogadni ma képtelenség.
Anders Behring Breivikről sok minden kiderült péntek óta. Az előkerült információk kapcsán, ha valamit érdemes mélyebben tovább vizsgálni, az talán „az állam szerepe a többfajta kultúrák együttélésének biztosításában” téma lehet. Mit tesz az állam azért, hogy a területén élő más kultúrához, valláshoz, nyelvhez, fajhoz stb. tartozó emberek kirekesztését meggátolja, illetve a zavartalan együttélésüket biztosítsa? Van-e erre elfogadható recept, ideálisnak mondható együttélési forma, modell, amikor egyik fél sincs a másik terhére, békésen megférnek egymás mellett. Az autonóm polgárok közösségi jogainak érvényesítésére van-e garantáltan jó, működő társadalmi modell? A kérdésre már régóta létezik válasz: van, Svájc és a svájci autonómiamodell.
A véletlen hozta úgy, hogy tegnap három híranyag futott be a virtuális postafiókomba. Mindhárom látható a honlapunkon. A norvég öldöklés, a szlovák belügyminisztérium migrációs csomagterve 2020-ig és a Magyarok Világszövetségének sajtóanyaga az autonómiák kérdéskörével kapcsolatban. A látszatra különböző témák egy ponton találkoznak: a más kultúrák együttélésének problémakörében. Mindhárom keresi rá a megoldásokat, mégis, mindhárom más-más nézetet képvisel. Egy probléma, három megoldása, de csak egy elfogadható ezek közül. Számomra csak az osztrák politikusok véleménye és figyelmeztetése lehet az út az igazi megoldás felé. Egy többkultúrájú államban a más-más kultúrához tartozó emberek autonómiája.
Sajnos, a „multikultúra” csődjét illetően a mi belügyminiszterünk is téved. A több kultúra együttélése nem mondott csődöt, csak a politikusok, akik egyszínűvé akarták tenni. Ha majd Szlovákia a csomagtervben szereplő két szempont alapján adja ki a letelepedési engedélyeget, az lesz a csőd. Akkor csak a külföldön élő szlovákokat telepíthetik vissza, ha hazatelepedési szándékuk egyáltalán lesz. Ezen kívül senki más nem jön és nem marad tartósan Szlovákiában. A valóság az lesz, hogy a Tátrák alól sokkal többen fognak elvándorolni, mint betelepedni. A csomagterv „törzsgyökeres” szlovák gondolkodást tükröz, még ha törvényes megoldást is javasol. Csak módszerében különb, mint a „törzsgyökeres norvég cselekedete”, de ugyanúgy tragikus. Megkülönböztető és kirekesztő, amely a más-más kultúrához tartozó emberek indulatát gerjeszti és hazánkban is tovább élezi a szembenállást. Abból pedig már van bőven. Elég csak a pártok torzsalkodását vagy a koalíció és az ellenzék szembenállását nézni. A pártokon belül is feszült viszonyok uralkodnak, amiről regényt lehetne írni. Vagy inkább tragikomédiát, mert annyira kicsinyes és nevetséges. Ezzel el is jutottunk a probléma lényegéhez. A pénteki oslói tragédia mögött, akárcsak a saját bajaink mögött ugyanis ugyanaz a kicsinyes, sokszor nevetséges politikusi önzés áll, amely nem a polgárt, hanem a hatalmát félti. Nem a megoldásokban, hanem a konfrontációban érdekelt. Ideje volna felnőni és észrevenni, hová vezet az ilyen gondolkodás, az ilyen politika? A „fajtiszta” norvég Anders Behring Breivik öntörvényű cselekedete, és a 93 ember értelmetlen halála legyen erre intő példa!
Felvidék.ma, Dunajszky Géza
