(Fotó: mente.hu)

A katolikusok ma tarják az úrnapját, az Oltáriszentség ünnepét. Az úrnapja,
latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe.

Ünnepnapja a pünkösd kettős ünnepe után következő tizedik napra, csütörtökre esik.

Ezen a napon Krisztus titokzatos testét (Corpus Christi Mysticum), az oltáriszentséget ünnepli az egyház.

A katolikus egyház 1264 óta tartja ezt az ünnepet, IV. Orbán pápa tette kötelező ünneppé. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon.

Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az Oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára.

Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó Oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. Virágszőnyeg, másutt széna és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát és a díszítésre szolgáló zöld ágak varázserejű szentelményeknek számítottak; hasonló hatást tulajdonítottak nekik, mint más ünnepek megszentelődött növényeinek, főleg betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük. Az Oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban (latin: monstrantia) hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé.

Jelentős  szokások és hagyományok kapcsolódnak a mai naphoz. A nógrádiak például a hazavitt zöld ágakat és kakukkfüvet elhelyezték a ház négy sarkában, hogy megóvják az épületet a villámcsapástól, Baranyában az istálló fölé tették, hogy Isten áldása legyen az állatokon, a Székelyföldön pedig az úrnapi virágokat – távol tartandó a bogarakat – a káposzták közé dugták.

A rúgós teheneket úrnapi sással füstölték, többek között Nagyivánban, a sióagárdiak ellenben a gyermekek fürdővizébe tették a virágokat, de tudunk olyan vidékről is, ahol a lábfájás ellen tették a fürdővízbe, vagy a beteg fogat füstölték a növénnyel. Máshol a szemmel vert baromfik gyógyításra alkalmazták ezeket a virágokat. Tiszaörsön – de az Ipoly mentén is – úgy gondolták, hogy ha a tejesköcsögöt mossák ki vele, akkor jól tejel majd a tehén. Időjárással kapcsolatos hiedelmet is feljegyeztek a néprajzosok: ha az úrnapján napos idő van, akkor némelyik vidéken abban bíztak, hogy bő termés lesz.

A katolikus egyház mellett az Anglikán Közösség, valamint a keleti katolikus egyházban és az ókatolikus közösségekben is megtartják az ünnepet. E napon a felvidéki katolikus egyházközségekben is ünnepi szentmiséket celebrálnak.

(jelesnapok.oszk.hu/unnepnapok.com/Felvidék.ma)