gasparovic_ivan_02

A Čentéš ügynek meglepő következményei lehetnek. Különösen Ivan Gašparovič számára. Ez, a szerinte harmadrendű kérdés, a köztársasági elnöki székébe kerülhet. Az első látásra jelentéktelen vita történelmi precedensként végződhet.

Miről is van szó? A parlament június 17-én Jozef Čentéšt főügyésznek választotta. Tisztségét azonban mindmáig nem tölthette be, hiányzik ugyanis a köztársasági elnök jóváhagyó aláírása. Az elnök az Alkotmánybíróság határozatára várt a főügyészválasztás szabályaival kapcsolatban. A bíróság döntésével jóváhagyta azt, de Čentéš kinevezésére mindeddig nem került sor. Ivan Gašparovič kijelentette, hogy kormányválság idején más gondjai vannak. „Čentéš számomra jelenleg harmadrendű kérdés.” – mondotta az elnök. Néhány alkotmányjogász azonban megkérdőjelezi a köztársasági elnök prioritásainak rangsorát, annál is inkább, mivel Čentéš türelmét vesztette, és amikor audiencián sem fogadták a Grassalkovich palotában, az elnök tétlenségét megtámadta az Alkotmánybíróságon. Így a harmadrendű kérdésből első osztályú probléma lehet.

Lucia Mokrá, alkotmányjogász a TA3 televíziónak elmondta, hogy ha az Alkotmánybíróság megállapítja Čentéš egyéni jogainak megsértését a köztisztség betöltésével kapcsolatban, akkor a köztársasági elnök tétlensége miatt az alkotmány megsértésére került sor. Ebben az esetben a Nemzeti Tanácsnak kezdeményeznie kell köztársasági elnök elleni eljárást, az alkotmány szándékos megsértése, és megbízatásának idő előtti megszüntetése ügyében.

Első ránézésre így Ivan Gašparovič sorsa a parlament politikai akaratától függene, de az alkotmányjogász azt állítja, hogy a képviselőknek ilyen esetben nem lenne választásuk, sőt kötelességük lenne a köztársasági elnököt az Alkotmánybíróságra küldeni. Az Alkotmánybíróság pedig titkos szavazással döntene arról, hogy az elnök betöltheti-e továbbra is a tisztségét vagy sem.

„Amennyiben az Alkotmánybíróság előzetes döntésében úgy döntene, hogy az elnök tétlensége miatt az egyéni jogok megsértésére sor került, ami alkotmányellenes, akkor ez a döntés jogilag kötelező érvényű az Alkotmánybíróságra is.” – mondotta el Lucia Mokrá.

Ha a köztársasági elnök a márciusi választások előtt elveszítené tisztségét, ez újabb bonyodalmakat okozna, mivel a már úgyis korlátozott jogkörű ideiglenes kormányra és a parlament elnökére szállnának át a köztársasági elnök egyes jogkörei.

(TA3 nyomán CzA, Felvidék.ma)