Az első világháborút lezáró békeszerződésre emlékező bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta Zrt. A keddi bemutatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta: Trianon nemzeti tragédiát jelent, egy olyan, egy évszázada befagyott konfliktust, amelynek mi vesztesei vagyunk, de a szomszédaink sem nyertesei.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ez a konfliktus lehetetlenné tette, hogy Közép-Európa újra megerősödjék és szabad otthona legyen az évszázadok óta együtt élő nemzeteknek. Száz év múltán Trianon elsősorban azt jelenti, hogy „a magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják” – mondta.
Volt erőnk megmaradni a nehezebb időkben is, volt erőnk újra megtalálni, felvenni, és különösen a mögöttünk hagyott évtizedben, megerősíteni az elszakított nemzetrészekhez kapcsolódó kötelékeket – tette hozzá.
A magyar nemzet saját sorsán is megtapasztalta, hogy a test mulandó, a szellem örök, a haza pedig a magasban van – fogalmazott.
Trianon egy évszázad múltával figyelmeztetés: a szembenállás Közép-Európában nem járható út. Birodalmak ütközőzónájában élve csak akkor védhetjük meg szabadságunkat és csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, mindazt, akik és amik vagyunk, és csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határokra tekintet nélkül lelhetünk valamennyien otthonra – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Hozzátette: ehhez méltányosságra, az alapvető egyéni és közösségi nemzetiségi jogok tiszteletben tartására van szükség.
Szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány sarokba szorította az egész világot, így Magyarországot is, de a Trianon századik évfordulójára tervezett szerteágazó rendezvénysorozat elemeit a pandémia múltával megvalósítják majd.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója (b-j) A nemzeti összetartozás éve, a Trianon 100 emlékév alkalmából megjelenő bélyegblokk ünnepélyes kibocsátásán a Terror Háza Múzeumban 2020. szeptember 29-én. (Fotó:
MTI/Máthé Zoltán)
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt: nem mazochizmusból emlékezünk „a történelem egyik, ha nem a legnagyobb igazságtalanságára”, hanem arra gondolva, hogy mindezek nem fogtak rajtunk, hogy a szeretet, az élni akarás erősebb volt, és hozzásegített bennünket a túléléshez.
A magyarok az élet nemzetei közé tartoznak; amikor önmagunk sorsának karmesterei lehettünk, soha nem akartuk mások pusztulását, soha nem akartuk mások halálát. Ez olyan kivételes tulajdonságunk, amely büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat – fogalmazott Schmidt Mária.
Arról beszélt: éppen a trianoni tragédia és az arra adott magyar válasz mutatja, hogy a túlélés képessége kivételes tulajdonságunk, hiszen a békediktátum előkészítői „arra vállalkoztak, hogy elpusztítsák ezt a közösséget”, nem foglalkozva a magyarok több mint ezeréves kulturális és történelmi teljesítményével.
Mindez hiábavalónak bizonyult, mert megmaradtunk, megfogyva bár, de törve nem – fűzte hozzá Schmidt Mária. Száz év távolából már tisztán látjuk, hogy Trianon nekünk nem pusztulást jelent, hanem ércnél maradandóbb bizonyítékot arra, hogy hihetetlen életerő lakik bennünk – mondta.
Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: társaságuk mindvégig összeforrt a nemzetével, hiszen az 1867-es kiegyezés után jöhetett létre a hangsúlyozottan nemzeti jellegű posta. A Trianon utáni nehéz helyzetben kellett újraszervezni a postát, figyelmet fordítva arra, hogy megélhetést biztosítsanak az elcsatolt területekről érkező munkatársaknak.
A vezérigazgató jelezte: alkalmi bélyegeikkel egyszerre emlékeznek és emlékeztetnek történelmünk fontos eseményeire, több mint másfél évszázada.
Megemlítette: az ezer forintos össznévértékű, 50 ezer alapváltozatú és 4500 vágott példányban kibocsátott trianoni bélyegblokkon Vörösmarty Mihály Szózatának „Megfogyva bár, de törve nem” sora olvasható, és az Országház kupolacsarnoka látható.
