Az esztergomi székhelyű Balassa Bálint Társaság és a Panoráma Világklub szervezésében, Hernádi Ádám, a város polgármestere védnökségével és dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jóváhagyásával került sor a nemzeti összetartozás emléknapjára a Szent Adalbert Rendezvényközpontban az elmúlt hétvégén.
A város nevében Tóth Tamás, a városfejlesztési, környezetvédelmi és kulturális bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között néhány párkányi civil szervezet képviselője is jelen volt.
„Nincs magyar család, amely ne lenne érintett Trianon hatása miatt. Szétszakították ugyan 1920-ban a magyarságot, de a lelkekben egyek maradtunk”
– mondta bevezetőjében.
Dr. Prokopp Mária professzor asszony üdvözletében kihangsúlyozta, hogy az egykori fővárosnak, Esztergomnak – melyet Magyar Sionnak nevezett – is vissza kell szereznie méltóságát és jó hírét a magyarság körében. Együtt dobog a magyarok szíve, bárhol élnek is a világban, s akiket messze sodort a sors, hiszi, hogy azok e nemzet jó hírnevét vitték el idegenbe.
Kassai Kálmán, a Magyar Turisztikai Egyesület esztergomi osztályának elnöke ismertette a Vaskapui Menedékház melletti Magyarok Nagyasszonya-szobor felújítási tervét. A 2007-ben felélesztett egyesület tagjai alakuló ülésükön elfogadták az MTE alapszabályát, az osztály célkitűzéseit, megválasztották a tisztségviselőket. Rendszeres turisztikai programok mellett gondozásba vették a szobor felújításának tervét, és környezetének méltó rendbetételét.
A vaskapu-hegyi Magyarok Nagyasszonya-szobor történetével kapcsolatban elmondta:„ Az első világháború előtt elődeik egy menedékházat építettek, amely egy magasztos panorámát adott az odalátogatónak – napjainkban is. Messze belátni innen a Duna túlsó partjára is, szép időben egész a Szitnyáig elkalandozhat pillantásunk. Lehetetlen, hogy ne rendüljön annak meg a szíve, aki arra gondol, hogy ez az óriási terület, melyet innen áttekinthet a távol kékjébe vesző hegyekig, már nem Magyarország területe.
Esztergom hazafias turistáinak szívében fogant meg a gondolat, hogy ezen a gyönyörű ponton szobrot állítsanak Magyarország védasszonyának, akinek Szent István felajánlotta trónját és országát.
A szoborállítás egyik célja az volt, hogy a határmódosítással elszakított nemzettestvérek legalább égi patrónánk látóterében lehessenek, s 1921-ben elkezdődtek a munkálatok. Majd a háború után elhanyagolt területté vált, de az elmúlt években újra gondozni kezdték. Jelenlegi terveik között szerepel egy rózsakert kialakítása, és javasolta, hogy a jövőben itt tartsák meg az összetartozás napját. A gyűjtést már elindították, s bemutatásra került a tervezet is.
A megemlékezés következő előadója az Esztergomhoz szorosan kötődő dr. Somorjai Ádám bencés emeritus, vatikáni levéltáros volt, aki „100 év örökség” címmel tartotta meg előadását. Szólt azokról az egyházi területekről, amelyeket elszakítottak az országról. Nem feledkezünk meg ezekről a területekről, s a keresztény értékekről, hangsúlyozta.
Kitért a Szent István vezette többnemzetiségű országra, a nemzet szó eredetére, a magyar történelem reformkori összetettségére, de a keresztény szó eredetére is.
Mindezzel jelezte azt a sokszínűséget, mely a magyar nemzet, az állam kialakulását megelőzte. A keresztény szó egy közkincs, mely nemcsak a mi nemzetünk értéke.
Beszédjét egy előző napi evangélium idézettel fejezte be:
„Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? ( Lk 11,15-26 )
Az emléknap befejező része volt Koltay Gábor Trianon című, 2018-as évben elkészült filmjének bemutatója. A film előtt Koltay Gábor rendező elmondta, mi vezérelte őt ezen filmjének elkészítésére. „Sajnos Trianon most sincs a köztudatban. Mert Trianon nem egy múltba veszett történelmi esemény, mindennapjaink eseménye azóta is, ma is. Soha nem fogjuk megérteni azt a világot, amelyben élünk, ha a történelmet nem ismerjük. Ha nincs nemzettudatunk, sebezhetőek, vezethetőek vagyunk. Értékeinktől megfosztott massza leszünk, ha nincs értékrendünk. Senki nem a határokat akarja megváltoztatni, de éljük meg magyarságunkat. Amely nemzetnek a lelkiismerete tiszta, az nem fél. Nem lesz jövőképünk, ha nem ismerjük meg a történelmünket.
Tapasztalja, hogy van igény igaz történelmünk megismerésére. Hétköznapi Trianonunk kísér ma is” – hangzottak el a megszívlelendő gondolatok az ismert rendezőtől.
A film előtt a Himnusz, majd zárásként a Szózat hangzott fel a rendezvényközpont nagytermében.