A válságkezelő intézkedéseken túl fontos energetikai, mezőgazdasági és közlekedésügyi kérdések is az Európai Parlament elé kerülnek, de az uniós központ az év elején Magyarországtól lesz hangos.
Az Európai Unió történetében példátlannak számít az a politikai össztűz, amely az erős választói felhatalmazással bíró konzervatív magyar kormány törvényhozói és belpolitikai tevékenységére zúdul. A hisztériásnak mondható hangulatot nem tudta enyhíteni az sem, hogy a Magyarországgal szembeni korábbi törvény-felülvizsgálat azzal zárult, hogy egy-két apróbb módosítástól eltekintve lényegi összeütközést az uniós jogszabály és az új magyar médiaörvény közt nem találtak. Ahogyan a magyar alkotmányra vonatkozóan is elfelejtették, hogy az Európa Tanács velencei bizottságának vizsgálata mondta ki róla: megfelel minden elvárásnak.
Az EP zöld és liberális frakciója hangosan követeli, tűzzék napirendre „a magyar alkotmányt és hatalomközpontosítást”, lépjen fel az Orbán-kormány és kétharmados parlamenti többsége ellen az Európai Bizottság, elsősorban a jegybank, az adatvédelmi biztosi hivatal visszaállítása és az igazságszolgáltatás terén. Egyelőre még nem dőlt el, plenáris téma lesz-e Magyarország az EP-ben, azonban nem véletlen, hogy az Európai Bizottságban a legélesebben Guy Verhofstadt a liberális frakció vezetője és Olli Rehn finn liberális politikus, az EU pénzügyi biztosa támadta meg. De egyre élesebb hangot üt meg José Manuel Barroso főbiztos is, aki az új év beköszöntével először azt kifogásolta, hogy a magyar parlament decemberben olyan sarkalatos törvényeket fogadott el, amelyek állítólag uniós szabályokat sértenek, a múlt hét végén pedig már nyíltan fenyegetőzött. „Felhasználjuk minden hatalmunkat annak biztosítására, hogy Magyarország igazodjon az EU elveihez és értékeihez” – jelentette ki Koppenhágában, igaz, hozzátette: amennyiben kiderül, hogy Magyarország megsérti az uniós jogokat. Mert a kifogásolt jogszabályok vizsgálata még nem készült el. (Holnapra várható – a szerk. megj.) Helle Thorning-Schmidt dán szociáldemokrata miniszterelnök, az EU soros elnöke pedig kifejtette: bízik abban, hogy az Európai Bizottság a megfelelő döntést hozza meg az egyes magyar törvények ügyében esetleg indítandó eljárásról, és hogy a bizottság korrekt lesz. Az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságának ülésén pedig az derült ki, az Európai Bizottság e heti határozatáról leghamarabb februárban szavaznak a miniszteri plenáris ülésen.
A keresztény-konzervatív néppárti frakció tartózkodó minden nyilatkozatában. Joseph Daul frakcióvezető olyan véleményt fogalmazott meg: biztos abban, hogy probléma esetén Magyarország készen áll a változtatásokra és kiegészítésekre. Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője, az EP megbízatási ideje második felének elnökjelöltje most szintén visszafogottabb, mint a korábbi két évben volt. Egyelőre nem döntött frakciója, hogy támogatja-e a magyar törvények plenáris napirendre vételét. Osztja viszont azt a véleményt, amit nagyon sok EP-politikus hangoztat. Ha Magyarországnak pénzre van szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, akkor teljesítenie kell a vele szemben támasztott elvárásokat. „Az országnak pénzre van szüksége, így Orbánnak meg kell értenie, csak akkor kap pénzt, ha tiszteletben tartja az uniós szabályokat. „Ahogyan nő a feszültség Magyarországon, úgy lehetünk mi egyre nyugodtabbak – jelentette ki az EuroparlTV-nek. – További rossz hír Orbánnak, hogy az EB annak a jogszerűtlen állami támogatásnak a visszafizetésére kötelezte, amelyet a Malév még a privatizációjakor kapott. Orbán eddig ellenállt, de lehet, hogy a hazai és külföldi ellenfelek nyomására majd visszakoznia kell legalábbis néhány új törvény kapcsán.”
Tárgyalás nélkül elítélve – e szavakkal már a magyar külügyminiszter, Martonyi János jellemezte a kialakult helyzetet. A European Voice című brüsszeli hetilapban megjelent cikkében emlékeztetett arra: néhány éve Magyarország az összeomlás szélére került. A kilábalás óriási erőfeszítést igényel, különösen a nemzetközi gazdasági válsággal a háttérben. A változások gyorsak és átfogóak voltak, és a kormány „nem immunis” a hibákkal szemben, ezért „nyitott a kritikára, de elutasítja a sommás véleményeket”. S leszögezte: a Fidesz többsége és konzervativizmusa bosszanthatja néhány politikai ellenfelét, de ettől még joga van saját meghatározott kihívásaira saját megoldásokat keresni.
Az Európai Bizottság, az Európai Parlament válasza most arról is szólni fog hát, járhatja-e a saját útját egy-egy tagállam. A „magyar kérdésben” bekövetkező lépések ezért precedens értékűek lesznek minden tagállam vonatkozásában.
Mészáros Alajos, EP-képviselő (MKP)
Felvidék.ma
