Ferenczy István szobrászművész születésének 220. évfordulója tiszteletére a Gömör-Kishonti Múzeumban nemzetközi tárlatot nyitottak, mely augusztus 12-ig látogatható Rimaszombatban.
A Rimaszombatban született Ferenczy István lakatoslegényből országos hírnévnek örvendő szobrásszá lett, s akadémiai tagságot élvező érdemes művésszé vált. Pályájának három korszakát különítik el: a római (1818-1824), amikor tehetségéről ad tanúbizonyságot; a képmásszobrok korszaka (1824-1839), amikor megalapítja a magyar szobrászatot, anyagot keres, műhelyt állít, s végül a Mátyás-emlék ideje (1839-1846), a magyar szobrászat „Zalán futása”, amelybe belebukott a művész, mert művészete az akkori Magyarországon még nem tudott.
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében több mint száz Ferenczy-relikvia található, melyek nagy része a művész unokahúga, Jánosdeák Andrásné Káposztás Zsuzsanna nemeslelkű adományozása révén került az akkori Gömörmegyei Múzeumba 1902-1907 között. A képzőművészeti gyűjteményben eredeti gipsz- és márványszobrok, ifjúkori vázlattervek, grafikák találhatók. Márványszobrai közöl itt található Károly Róbert és Bölcs Pannónia befejezetlen mellszobra, továbbá több neves szobrának, mint pl. Schodelné, Kazinczy, Széchy Mária, Wesselényi szobrok gipszmintái. A történeti gyűjteményben a relikviák közt leljük a szobrászművész személyes használati tárgyait, szerszámait, ruháit. Ruházatából sötét bársonyzsakettjét és nadrágját, mintás selyemmellényeit és horgolt süvegeit őrzik.
Ádám Éva a kiállítás egyik kurátora a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a kiállítás ötlete a Gömöry Olivér emlékkiállítás készítésekor merült fel. Célja volt, hogy összeszedjen, s prezentáljon minél több fellelhető emléktárgyat. „Amikor a múzeum iktatókönyvét felnyitottam, s leltárba vettem az itt őrzött anyagot, akkor ez kevésnek bizonyult, ezért a határon túlra, Magyarországra fordultam segítségért. Előbb a nagyobb múzeumokat szólítottam meg, aztán két leszármazottra is sikerült felkutatni. Amit itt most láthatnak, az egy éves munkának az eredménye” – mondta, s hozzátette, hogy még több olyan tárgy lehet, amely most nem került még elő.
A Ferenczy-hagyatékon ma a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Gömör-Kishonti Múzeum és a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány osztozik. A 2012-es emlékkiállításon olyan emléktárgyak kerülnek bemutatásra, melyeket a művészetkedvelő közönség ez idáig még nem láthatott. Eredeti példányban tekinthetők meg Ferenczy VII. Pius pápát és a Hunyadi testvéreket ábrázoló bronzérmei, melyek a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűjteményéből valók. A kiállított emléktárgyak között van a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képző pár márványmunka, mint pl. az id. Ferenczy Istvánt, az édesapát ábrázoló büszt, személyes tárgyai közül zsebórája, kalapácsa, valamint az exhumáláskor koponyáján talált koporsószilánk maradványa.
A Konok-Hetey Művészeti Alapítvány jóvoltából megtekinthetők a művész magánlevelezései, beleolvashatnak Ferenczy öccséhez írt levelébe, Rimaszombat Tanácsához intézet levelébe. A hagyatékkal kapcsolatos levelezést a Szépművészeti Múzeum őrzi, s bocsájtotta megtekintésre. Sándy Péter magántulajdonos, Ferenczy egyik leszármazottja révén bemutatják a művész végrendeletét is.
Konok Tamás, festőművész Ferenczy másik leszármazottja szinte egész életét annak szentelte, hogy Ferenczy emléktárgyakat fedezzen fel és mentsen meg az utókornak. A megnyitón elismerő szavakkal méltatta elődjét, a szobrászművészt. Először jutott el Rimaszombatba. „Összeszorult torokkal léptem ebbe a két terembe, ahol műveinek egyedülálló válogatása látható” – mondta a pár éve Párizsból hazaköltözött festőművész. Hozzátette: öt évvel ezelőtt Budapesten rendeztek kiállítást Ferenczynek, ami nagy visszhangot keltett, s úgy véli, hogy ez a rimaszombati kiállítás is nagy jelentőséggel bír. „Úgy érzem, mint európai – francia állampolgár, hogy a magyar és a szlovák államnak egy összekötő kapcsa a kultúra, a művészet és a tudomány. Ez az identitásunk, közös Európánknak is nagyon fontos része” – fogalmazott.
A művész és az ember című tárlat 2012. május 4-én nyílt a művész születésének 220. évfordulója alkalmából, a múzeum megalakulásának 130. évfordulója tiszteletére és a 2012-es Városnapok keretében.
A kiállítás-megnyitó résztvevői és a leszármazottak, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatójának, Oľga Bodorovának a vezetésével tiszteletüket tették a Ferenczy-kriptában a Fő téren is.
HE, Felvidék.ma
