A magyar közmédia integrációs szerepet vállal, s modern tudósítói hálózatokat épít. Pogány Erzsébet a Felvidék.ma internetes hírportál alapító-igazgatója örvendetesnek tartja a fejlesztések mellett a képzéseket is. Szeptembertől Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban és Szepsiben alakul megerősített tudósítói stúdió.
A közmédia integrációs szerepe a Kárpát-medencében is témája volt a huszonharmadik Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek július 26-án. A pódiumbeszélgetés résztvevője volt Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója, Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója, Havasi János az MTVA, a határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottja, Boros Zoltán, zeneszerző, filmkészítő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Maksay Ágnes erdélyi filmrendező és Pogány Erzsébet a Felvidék.ma alapító-igazgatója. A beszélgetést Gazsó L. Ferenc az MTVA tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese moderálta. Bemutatták az integrálódó közmédia tudósítóhálózatát, új szervezeti felépítési rendszerét.
Identitásmegőrzés is a cél
Az integrációhoz nagyban hozzájárul, hogy elindult a Duna World televízió januárban és a Duna Világrádió márciusban, így a közmédia integrációs szerepe kiterjedt a világ magyarjainak a tájékoztatására és identitástudatának megőrzése érdekében is. 2010-ben Tusványoson hasonló fórumot rendeztek, akkor a kezdetekről, a feladatok meghatározásáról beszéltek. Tavaly, 2011-ben arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy nincsen igazi magyar közszolgálati tájékoztatás anélkül, hogy a határon túli nemzetrészek képviselőit ne csak bevonják ebbe a munkába, hanem ők maguk is integrálódjanak a közmédia rendszerében akár egy széleskörű tudósítói hálózat keretében – mondta el felvezetőjében Gazsó L. Ferenc az MTVA tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese. Az első körkérdés arra irányult, hogy a meghívottak foglalják össze, hogy ezalatt az idő alatt hová jutottak. A közmédia a híd szerepét milyen mértékben valósítja meg? – hangozott a kérdés.
Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója azzal kezdte, hogy ezt a hidat jelentősen meg kellett erősíteni, szélesíteni, s járhatóvá kellett tenni az elmúlt időszakban. „A megörökölt hálózatokat kell mindenféle irányban úgy fejleszteni, hogy ez mint egy sajátos eszközrendszer egyre inkább képes legyen arra, hogy nagyon jó minőségű tartalmakat állítson elő és szállítson a magyarországi közszolgálati médiába. Négy korábbi médiavállalat rendszerét, a Duna Tv, az MTV, a Magyar Rádió és az MTI hálózatának szerződéses rendszerét egységesítik. A korábbi kormányok idején már alig-alig rendeltek határon túli tartalmakat, így a hálózat leépült. Az elmúlt két év alatt, s különösen 2012 szeptemberétől jelentős lépéseket teszünk annak érdekében, hogy ez a sajátos eszközrendszer igazán hatékonyan s egyre jobb minőségben legyen képes hiteles tartalmakat szállítani” – mondta Böröcz István, majd bejelentette, hogy minőségi tudósítói hálózatokat építenek, s duplájára növelik a határon túli alkotóműhely támogatását.
Új grafikai elemek is megjelentek
A közmédia az olimpia kezdetére új grafikai elemekkel is jelentkezett. Olyan rendszer ez, amelyben nem csupán jelek vannak, hanem egyben filozófia, kulturális érték-választás is. Az arculatot egy letisztult képi világ jellemzi, amely a természetből indul és mindennapjainkból is merít. A négy őselem – a tűz, a víz, a föld, a levegő –, vagyis az élet jelenik meg a szimbólumokban. „Az új arculat kialakításával az értékek összehangolásával és a filozófiai alap megfogalmazásával új korszak, új fejezet indul a magyar közmédiában. Az öt nagy szervezet, az MTV Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Duna TV Zrt., az MTI Zrt. és a tartalomszolgáltató MTVA együtt, integrált formában létrehozta Magyarország legnagyobb média portfólióját” – nyilatkozta Böröcz István az MTVA vezérigazgatója.
Modern tudósítói hálózatot építenek
Havasi János az MTVA, a határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottja elmondta, hogy nincs mi között hidat alkotni, hiszen a magyar nemzet egységes. „Most azon vagyunk, hogy ezeket a nemzetpontokat sokszorosítsuk meg, s nem hidakat kell itt verni. Szerintem az elmúlt két évben a fejekben történt a legnagyobb változás” – szögezte le Havasi János, megjegyezve, hogy a tudósítóknak továbbra is meg kell tanulniuk „közmédiául” gondolkodni. A Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, hogy nagyon fontos, hogy rendszeres híradások, s minden jelentősebb várost lefedő hálózat jöjjön létre. „Ennek a hálózatnak a működtetéséért mi fogunk fizetni egy alkalmazottat, aki a mi műsoraink és a felvidéki stúdiók között fogja tartani a kapcsolatot” – nyilatkozta. Ezen kívül áttérnek az általányos szerződésekre, 2012. szeptemberében kötik meg a szerződést a szepsi, rimaszombati, dunaszerdahelyi stúdiókkal, amelyek élő kapcsolásra és minőségi stúdióbeszélgetésre is a képesek lesznek. „Felmerült egy olyan igény is a felvidéki kollégák részéről, hogy egy mobil technikát is biztosítsunk neki, amivel egy combi autóba beszerelve a teljes Felvidéken tudnak élő közvetítéseket adni” – mondta. A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének Czibula Csaba lett az elnöke és Bartók Csaba a vezetője, akik 15 stúdió bekapcsolásával fedik le a Felvidéket.
Megnövelték a határon túli műsoridőt
Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója utalt a híd két vagy akár több pillérére, s felvetette, hogy kérdés, melyik irányból induljon el a magyar a magyarhoz. A magyarországi közösségi média nézzen-e kifelé, vagy fordítva, a határon túl élő magyarság kíváncsisága érkezzen-e meg, azaz ki kezdje a közeledést. „Valahol a középtájékon találkozni kell, s akkor lehet azt mondani, hogy közösségben élünk, egy szót értünk, s ugyanazok az élményeink, kultúránk, a gondjaink, s a hibáink is gyakran ugyanazok” – nyilatkozta Jónás István. Kifejtette, hogy a Magyar Rádió az elmúlt két évben tartalmilag, a programjainak az építésével próbálta azt sugározni s megértetni, hogy egy kölcsönös partneri, együttműködő folyamat zajlik, miközben 8 csatornán létrejön a Magyar Rádió tartalmi kínálata. A Kossuth Rádió Határok nélkül műsorában növekedett a műsoridő, kevesebb benne az ismétlés, megjelentek olyan tartalmak, amelyek eddig szokatlanok voltak, beszámolnak a határon túli magyarok hétköznapi élményeiről, nehézségeiről, sikereiről.
Erőteljes az erdélyi-magyar-román-kárpát-medencei hídképzés
Boros Zoltán, zeneszerző, filmkészítő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke emlékeztetett arra, hogy mekkora volt a távolság a magyarországi és a romániai közmédia között, s ez oldódott azzal, hogy később a Duna TV megszületett. Boros Zoltán abban az időben a bukaresti magyar szerkesztőség vezetője volt, s rendszeresen kereste a kapcsolatot a magyar közmédiával. „Akkor bizalmatlansággal fogadták a közeledésemet, s ahhoz képest a magyar média galaxis megalakulása érdekében fantasztikus lépések történtek, főleg az elmúlt két évben, de az első lépések megtörtének már az első Orbán-kormány idején” – nyilatkozta Boros.
Maksay Ágnes erdélyi filmrendező, a Kolozsvári Stúdió vezetője felidézte, hogy 1993-ban alakult stúdiójuk Video Pontes azaz Videóhíd néven. „Mi már ekkor azzal a szándékkal jöttünk létre, hogy hidat teremtsünk Erdély és a Kárpát-medence, Erdély és az Anyaország között, illetve Erdély és a román többség között. Amikor tudósítás vagy stúdióbeszélgetés készül, akkor arra is utalni kell, hogy mi egy román többségi társadalomban éljük a mindennapjainkat, s velük együtt kell léteznünk” – nyilatkozta Maksay Ágnes. Elmondta, hogy már korábban is építették a Duna Tv-n belül a tudósítói hálózatokat, amelyek 2009-ben szinte megszűntek, s nagyon jó, hogy 2010-ben újrakezdődhetett ez a fejlesztés. Maksay Ágnes immár évtizedek óta szorgalmazza, hogy ne gettóműsorokat hozzanak létre, hanem egyre több helyen, beépülve, egyenrangúan szerepeljenek a határon túli magyar közösségek műsorai, programjai.
A felvidéki közösség elgyengült…
Pogány Erzsébet a Felvidék.ma internetes hírportál alapító-igazgatója kifejtette, hogy a felvidéki magyar közösségben a híd nem egy pozitív kifejezés. „Épülnek olyan Most-Hidak, amelyek nem az árkot ívelik át, hanem eleve az árokba épülnek, s ez jól mutatja a felvidéki magyar közösségünk állapotát” – szögezte le.
Elmondta, a Felvidék.ma székelyötlet alapján indult. „Nagyon hálásak vagyunk az Erdély.ma kitalálóinak. Akkor, 2005-2006-ban mi sem gondoltuk, hogy a hírportál létrehozása ilyen nagy hatással lesz a közösségünkre. Nálunk ez volt az első hírportál s mellette volt egy napilap, amely alapján, ha valamikor 100 év múlva megírják a történelmünket, akkor senki nem fogja tudni, hogy igazán a felvidéki magyarsággal mi történt. Próbáltunk hiánypótlók lenni” – nyilatkozta Pogány Erzsébet. Hozzátette, a közmédia integrációja valóban a felvidékiek elevenébe vág. „Elgyengült, rosszul szervezett a közösségünk, nem véletlen, hogy a közmédiában a felvidéki anyagok a legkevesebb számban, kevésbé elfogadható minőségben készülnek, s ez nem az MTVA hibája” – mondta el Pogány Erzsébet reményének hangot adva, hogy a tervezett képzések és fejlesztések ezen az állapoton javítanak.
„A média világában még mindig nagy teret kapnak azok, akiknek a nemzeti elkötelezettség nevetséges. Mi ezt nagyon is a bőrünkön érezzük, amikor Felvidék névvel merünk bármit csinálni, akkor nemcsak a szlovák közösség közösít ki bennünket, hanem marginalizál a szlovákiai magyar sajtó is, s a magyarországi segítséget ezért kérjük hatványozottan. A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége nagyon fontos egyesület, amikor először leültünk, akkor azt gondoltam, hogy a hírportál, egy nagyon jó hetilap s a televíziós szövetség milyen jól kiegészítené egymást, de nem működött az együttműködés, mert mindenki hírportált csinál” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy hátha ez is változik a jövőben.
A médiák egy igazgatás alá vonása kapcsán megjegyezte, hogy Szlovákiában is követésre talált utalva arra, hogy létrehozták a Szlovák Televízió és Rádió Tanácsát. Leszögezte, hogy a szlovákiai magyar közösség szempontjából a szlovák közmédiának alig-alig van hatása. „Ezért is nagyon fontos az, hogy a magyar közmédiában milyen teret kapnak nemcsak a rólunk szóló műsorok, hanem a nekünk szóló üzenetek is. Pl. a Ma Reggel műsorból teljesen kiszorulnak a felvidéki médiumok. Korábban nagy segítség volt, hogy szemléztek bennünket is, s nagyobb terepet kaptunk, ebben kérnénk most is segítséget” – fogalmazott Pogány Erzsébet.
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34952,31776″}
