Komáromban nemrég új táblák jelzik, hogy merre is kanyarodjunk, ha Magyarország fővárosába szeretnénk eljutni. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha az államalkotó nemzet nem – épp saját szabályait semmibe véve – államnyelvre fordítva írta volna ki Budapest nevét.
Egyértelmű, hogy provokációról van szó, hiszen ha félre is tesszük a nemzeti érzelmet, és pusztán logikusan gondoljuk végig a dolgot, akkor mondja már meg valaki, hogy minek megy olyan ember Budapestre, aki csak akkor érti meg a város nevét, ha szlovák lágyítójelekkel van kiírva…
A provokáció valószínűségét erősíti az az érdekesség is, hogy ha Pozsony környékén be tudják tartani a szabályt és le tudják írni a Budapest nevet, akkor vajon Komáromot miért kell „megtisztelni” lágyítójeles táblákkal.
Sokan nemtetszésüknek adtak hangot az új táblák kapcsán, pedig ezzel a történettel nincs új a nap alatt. Több helyen találkozhatunk Komárom környékén Budapešť táblával. Most azonban többen rámutattak arra, hogy 2012. január 1-jén jött ki egy új szabálykönyv, mely Az információs közlekedési táblák tervezése és használata az utakon címet viseli. A kiadvány a Közlekedési-, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium nevéhez fűződik, és az áll benne, hogy külföldi városok megnevezése esetén a célország nyelvén használatos elnevezést kell feltüntetni. Kiegészítő szlovák felirat csak akkor kerülhet ki, ha a település nevét ciril betűkkel írja az adott ország. Az utasítás egyértelmű, mégsem tartják be a szlovákok.
A Szlovák Közútkezelő Vállalat gyorsan reagált a felháborodásra, és megígérték, hogy a két lágyítójelet leveszik a tábláról. Azt azonban kíváncsian várják az érdeklődők, hogy mikor kerül sor erre és vajon minden táblára vonatkozik-e vagy csak arra az egyre, amely kirobbantotta a felháborodási hullámot.
Magyarországon mindkét nyelven kiírják a jelenleg szomszédos országokhoz tartozó települések nevét az ehhez hasonló jelzőtáblákon.
Felvidék.ma
