Egy egész délelőttön át folyt a vita a sterilizálásról, délután még folytatódott, majd az azonos neműek kapcsolatai kerültek terítékre.
A Szabadság és Szolidaritás képviselői tűzették napirendre a témát, melynek nyílt romaellenes felhangjai is voltak. Akkor is, ha Richard Sulík szerint a szabadság azt jelenti, hogy nyíltan lehet beszélni az ilyen kényes kérdésekről is.
Lucia Nicholson a szocialista éra „önkéntes és ingyenes sterilizálási” törvényéhez a megtévesztésig hasonló (4 élő gyerek, vagy 3 gyerek és 35 év feletti életkor) módosító javaslatot terjesztett a parlament elé, s meglehetős hévvel magyarázta el annak korszakos jelentőségét, különösen a hátrányos helyzetben élő, elsősorban roma nők számára. A beavatkozás (esetleg a fogamzásgátló tabletta is) rászorultsági alapon lenne ingyenes (azaz: az egészségbiztosító térítené), s ezt az elképzelést Richard Sulík is odaadóan támogatta. Nicholson – aki magát továbbra is szakértőnek tartja roma ügyekben – igyekezett emberbarátinak feltüntetni javaslatát; a kifogásokra, hogy a hasonló szabályozáson alapuló sterilizációk miatt Szlovákia nemrég nemzetközi emberjogi botránykő lett, úgy reagált, hogy alaposan fel lesznek világosítva az írástudatlan roma asszonyok, méghozzá az anyanyelvükön, így a botrány nem ismétlődhet meg. Ettől függetlenül nem kimondottan liberálisoktól nem nagyon kapott támogatást.
Leginkább az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek támadták a javaslatot, Igor Matovič azzal, hogy az SaS segély helyett munkát ígért a szegényeknek, s most munka helyett segélyt akar adni nekik, hogy ne szüljenek gyermeket. A roma nőknek az segítene, ha a családjukat munkával tudnák eltartani, mert tény, hogy amely családok dolgoznak, ott kevesebb a gyermek is, jelentette ki. Richard Sulík azzal próbálta védeni a javaslatot, hogy az SaS csak esélyegyenlőséget akar teremteni a vagyonos, fizetőképes és a szegény nők között, hogy mindkét csoport egyformán igénybe vehesse a sterilizációt mint a fogamzásgátlás leghatékonyabb módját. Kifejtette: jelenleg robbanásszerűen szaporodik a lakosság egy része, akiket a dolgozó embereknek kell eltartania segélyek folyósításával, ez nagyon sokba kerül és további problémákat is gerjeszt, s ezzel sokakat megharagított. Ondrej Kuffa (OĽaNO) több tárgyi megjegyzésben kifejtette, hogy az euthanázia egyik formája ez a javaslat, mely ráadásul a családpolitikai törekvésekkel megy szembe. A kereszténydemokrata Ivan Uhliarik a sterilizáció visszafordíthatatlanságára figyelmeztetett, ami a roma népesség körében egyet jelent az érintett személy értékvesztésével; Jozef Mikloško elvonatkoztatva a romáktól kijelentette: nem a fogyasztást mindenek fölé emelő liberális eszmeiség szerint kell törvényeket alkotni, s olyasmit támogatni az egészségügyi ellátásban, ami ennek a malmára hajtja a vizet, hanem például a hátrányos helyzetű csoportok és gyerekek jobb egészségügyi ellátását, körülményeinek javítását kell előtérbe helyezni és segélyekkel támogatni. Július Brocka megjegyezte, hogy a kommunista ideológiával vetekszik a liberalizmus, s igazat adott Alojz Hlinának, aki nemrég azt mondta a parlamentben, hogy új hitvallás ez az ideológia. Volt, aki a fasizmus előretörését emlegette, és az SaS frakcióján kívül senki nem akadt, aki jelezte volna, hogy a javaslatot támogatni fogja. Brocka szerint értékrend kérdése, kinek hány gyermeke van, s nem kell senkire rákényszeríteni, még meggyőzéssel sem, hogy hány gyermeket szüljön. Inkább azon kell dolgozni, hogy a megszületett gyermekek egyszer hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Ugyanilyen szellemben szólalt fel Peter Pollák és Richard Vašečka is (OĽaNO). Délután Ondrej Kuffa terjedelmes felszólalásban foglalt állást a javaslat ellen, majd Alojz Hlina „robbantott” egy kissé furcsa népesedési összehasonlítással (Niger, Gambia és Lomnička szülési mutatói), melyről kiderült: a szlovákiai roma népességű községet igen szerencsétlenül szúrta ki, mivel Lomničkán a katolikus egyházi segítségnek köszönhetően a mélyszegénység ellenére rendezetten élnek a romák.
Ahogy az várható volt, a javaslat az első szavazáson megbukott. Ugyanilyen sors vár délután elkezdett, az azonos neműek élettársi kapcsolatát szentesíteni kívánó törvényjavaslatra is. A plénum az SaS műhelyéből származó javaslatot nem fogadta kitörő örömmel. (A Szlovák Püspöki Konferencia előzetesen már felszólította a képviselőket, ne támogassanak ilyen törvényt, őrizzék meg a klasszikus család kiemelten fontos szerepét a társadalom szempontjából.) Pavol Hrušovský (KDH) frakciója nevében határozottan elutasította, hogy szlovákiai jogrend alapjait egy ilyen törvénnyel feszegessék. A javaslat ugyanis nem szögezi le egyértelműen, hogy homoszexuális kapcsolatról van szó, csupán azonos nemű két személy anyakönyvvezető előtt regisztrált kapcsolatáról beszél. A legfőbb kifogásként azt említette, hogy ezt a kapcsolatot a jogrendbe családi állapotként akarja bevezetni, s az összes más törvényben (Ptk,. családjog, stb.) a házasság alternatívájaként kívánja beilleszteni. Sikerre ez a javaslat sem számíthat. Főként a független személyiségek szókimondóak, s a parlament erkélyén jelen lévő érintett csoportok képviselőitől meg nem riadva hangsúlyozzák: ha Szlovákiában egyetlen kisebbség sem részesül pozitív diszkriminációban, az ilyen jog a szexuális kisebbségeket sem illeti meg. A vita még folyik, szavazásra holnap kerülhet sor.
ngyr, Felvidék.ma