Dobóruszka Felvidék keleti szegletében fekvő 600 lelkes kistelepülés, közel a szlovák–ukrán határhoz. A településnek nemcsak a neve emlékeztet a híres egri várkapitányra, Dobó Istvánra, hiszen Dobóruszka volt a Dobó család ősi fészke. A falu Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát is a Dobó család építtette 1500 körül.
A templom ma Ung-vidék egyik legértékesebb műemléke. Nemcsak építészeti megoldásai remekek, jelentőségét növeli az is, hogy itt van Dobó István koszorúktól övezett sírhelye.
A templom és maga a falu is elsősorban Dobó Istvánról nevezetes. Itt helyezték ugyanis örök nyugalomra az ótemplom alatti sírboltban az egri hőst 1572-ben. A dobóruszkaiak mindig is hitték, hogy itt nyugszanak Dobó földi maradványai, ez azonban csak a 2006-os ásatások során vált bizonyítottá, ekkor találták meg Dobó István és családtagjainak sírkamráját.
Újratemetésére 2008-ban került sor.
100 éves a templom (Fotó: Vály Edit/Felvidék.ma)
A hamvakat rozsdamentes ládikába tették – külön a családtagokét, külön Dobóét –, s abba a vörös márványból készült reneszánsz szarkofágba helyezték, melyet még 1610 körül készíttetett Ferenc fia. A szarkofág oldallapjai eredetiek, fedőlapja azonban másolat, az eredetit Ruszka egyik későbbi birtokosa, Buttler János gróf (neve és története Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében tűnik fel) szállította az egri érsekségre azért, hogy az ajándékkal válási ügyét előmozdítsa. Ez a síremlék ma is látható a szentélyben.
Dobó István vörös márványból készült szarkofágja az ótemplomban (Fotó: Vály Edit/Felvidék.ma)
A falu közepén álló kéthajós templom ma magán viseli a művészettörténet fejlődésének nyomait. A templomban végzett ásatások feltárták az eredeti Árpád-kori templom alapjait, mely 1150 és 1200 körül épülhetett román stílusban.
A 14. században egy gótikus tornyot kapott, majd az első templomot lebontották és a 16. században a Dobó család reneszánsz egyhajós templomot építtetett az eredeti téglák felhasználásával. Bár külseje reneszánsz, belseje gótikus stílusjegyeket hordoz. A következő átépítésre a 18. század végén került sor a barokk szellemében. 1780-ban készült az ótemplom legszebb barokk eleme az egy kőből kifaragott Szent Kereszt-főoltár.
A dobóruszkai Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (Fotó: Vály Edit/Felvidék.ma)
A dobóruszkai templom a 20. század elejéig egyhajós építmény volt. A 12 településről érkező hívek azonban lassan kinőtték a templomot, így kezdték el annak új hajóval való bővítését az 1910-es években Foerk Ernő budapesti építészmérnök tervei alapján, immár eklektikus stílusban.
A világháború miatt az építkezés csak 1922-ben fejeződött be, a kibővített templomot éppen száz esztendeje, 1922. augusztus 6-án szentelték fel. Így épült meg Dobóruszkán az Ung-vidék legnagyobb temploma, miközben a trianoni határok miatt a falu központi szerepe megszűnt, a kibővített templomba így sohasem járhattak annyian, mint ahogyan azt annak idején tervezői megálmodták.
Dobó István-dombormű a templom oldalsó falán (Fotó: Vály Edit/Felvidék.ma)
Az új templom építése idején a Gulagon mártírhalált halt Pásztor Ferenc volt a templom plébánosa, aki 21 évig szolgált Dobóruszkán.
Ez év júniusában nyitották meg a templom mellett álló egykori kántortanítói házban ünnepélyes keretek között a róla elnevezett emlékház állandó kiállítását, melyből többet megtudhat az érdeklődő Pásztor Ferenc és Dobó István életéről, valamint a templomhoz kötődő ereklyékről.
A Pásztor Ferenc Emlékház a templom szomszédságában (Fotó: Vály Edit/Felvidék.ma)
A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt új templom 100 éves évfordulójáról augusztus 7-én ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a régió hívei.
(Vályi Edit/Felvidék.ma)
