A szlovák kulturális minisztérium elkészítette ez évi tájékoztató jelentését az államnyelv használatáról kapcsolatos jelenségekről, problémákról.
A jelentést Marek Maďarič kulturális miniszter be is terjesztette a legutóbbi, november 28-i kormányülésen. Megállapították, hogy:
– gyakoriak az angol és cseh kifejezések
– gyakran sérül a szlovák helyesírás (főleg az internetes portálokon fellelhető hibákra figyelmeztettek)
– nem megfelelő minőségű a szlovák nyelv oktatása
– délen diszkriminálják a szlovák nyelvet.
Ennek egyik okát abban látják, hogy a kulturális minisztériumnak nincs elegendő kapacitása a nyelvtörvény betartásának ellenőrzésére, ezért jobbára csak a különböző beadványokat vizsgálják ki.
A kulturális tárca szerint Dél-Szlovákiában a „szlovák nemzetiségű polgárokra erősödő nyomást gyakorolnak a magyar nyelv elsajátítása és használata érdekében”.
Nehezményezik, hogy a magyar nyelv ismerete gyakran feltétele a munkaviszony megkötésének. Az önkormányzatok a kulturális tárca szerint törvényellenesen teszik kötelezővé a magyar nyelvű tájékoztatást. A szlovák nyelv így diszkriminációt szenved az önkormányzatok rendeleteinek ismertetésénél, a vallási szertartásokban, a reklámokban, a helyi újságokban. És az is probléma, hogy hivatalnokoknál is tapasztalható a szlovák nyelv gyenge ismerete. Nem biztosított a magyar nyelven folyó önkormányzati ülések szlovák tolmácsolása sem.
Néhány kiragadott konkrétum az iskolai oktatásból:
– a magyar nyelvű óvodákban hiányosságok vannak a szlovák nyelv integrációjával kapcsolatban. A pedagógusok nem teremtenek kellő teret az államnyelv használatára, alkalmazkodnak a gyermekek kommunikációjához.
– a magyar tannyelvű alapiskolákban a szlovák nyelv és irodalom oktatásánál magyarul is beszélnek a tanárok annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék a szöveget. Ha csoportmunka folyik, ott a gyerekek általában anyanyelven kommunikálnak egymással.
A 46 oldalas dokumentumot a kormány tudomásul vette.
A jelentésben nem esik szó arról, hogy ezeket a „kedvezőtlen” jelenségeket elsősorban olyan településeken tapasztalták, ahol a szlovákok alkotják a kisebbséget.
A magyar nyelvhasználatot többé-kevésbé csak a 20 százalék feletti magyarságú településeken biztosítja – úgy-ahogy – a kisebbségi nyelvhasználati törvény, míg a szlovák nyelvhasználatot ott is elvárnák, ahol nincs rá szükség, mert nem élnek ott szlovákok.
Érdekes volna, ha a kulturális minisztérium egy hasonló összehasonlító elemzést készítene arról, hogy vajon a vegyesen lakott területeken a szlovák vagy a magyar nyelv használata szenved nagyobb csorbát azokon a területeken, ahol a szlovákok, illetve a magyarok élnek húsz százalék alatt.
Nem készítenek, mert akkor kénytelenek lennének kimutatni, hogy valójában „Délen a magyar nemzetiségű állampolgárokra erősödő nyomást gyakorolnak a szlovák nyelv elsajátítására és használatára”. Bár a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) most nincs a parlamentben, a kormány ezzel a jelentéssel gyakorlatilag átveszi az agendáját, hiszen a SNS azon egyik választási szlogenjének kíván érvényt szerezni, hogy „A Tátrától a Dunáig szlovákul!”.
Felvidék.ma, ON
