Az idén advent első vasárnapján találkoztak Dunamocson az 50, 55, 60, 70 és 71 évvel ezelőtt konfirmáltak.
Az egykori eskü megerősítésére – a református templomban megszervezett alkalomra – huszonketten jöttek el.
Az istentiszteleten a gyülekezet lelkipásztora, Dobai Sándor esperes szólt a jubilánsokhoz, akik az ünnepség végén megkoszorúzták volt felkészítő lelkipásztoruk, Kossár András esperes sírját is.
A hagyományoknak megfelelően az idén is december elején szervezte meg a Dunamocsi Református Egyházközség a konfirmációs fogadalmukat megerősíteni szándékozók találkozóját. Hálaadó szívvel és szeretettel tettek eleget a hívásnak és jelentek meg a református templomban. 71, 70, 60, 55 és 50 év a történelemben is hosszú idő, hát még egy ember életében. Azok, akik eljöttek a hálaadó istentiszteletre sok-sok év távlatából állták ismét körül az úrasztalát.
Ötven, ötvenöt és hatvan évvel ezelőtt negyvenöten tettek bizonyságot hitükről. A mostani alkalomra tizennyolcan jöttek el, nemcsak a községből, hanem Komáromból, Nagyszigetről és Keszegfaluról. Ketten – Kassáról és Svédországból – jelezték, csak lélekben tudtak jelen lenni. A hetven és hetvenegy éve konfirmáltak közül pedig négyen jöttek el fogadalomtételük megerősítésére.
A hálaadó istentiszteletre szinte megtelt a templom. A jubiláló konfirmandusokon kívül a hozzátartozók – gyermekek és unokák is – tiszteletüket tették. Az ünnepi alkalmon a gyülekezet lelkipásztora, Dobai Sándor esperes a Zsid 4. 1-5 alapján hirdette Isten Igéjét. Az „Isten élő lelke jöjj” kezdetű 463. dicséret éneklése alatt pedig meghatottságukkal küszködve foglalták el helyüket az úrasztala körül, hogy megerősítsék egykor tett fogadalmunkat.
A gyülekezet ajándékát – a névre szóló emléklapot és Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja című, az év minden napjára egy-egy áhítatot tartalmazó könyvét a lelkipásztor adta át a jubilánsoknak.
Az ünnepelteket köszöntötte a gyülekezet ifjúsági énekkara is. A templomi alkalom a Vezess Jézusunk, S véled indulunk, 434. dicséret eléneklésével zárult.
A fogadalmukat megerősítők ezt követően a 90. zsoltár eléneklésével a temetőben koszorút helyeztek el felkészítő lelkipásztoruk, Kossár András esperes sírján. Szeretettel idézték fel emlékét, aki ha kellett, kellő szigorral, de mindenkit eljuttatott a konfirmációra, lehetővé téve, hogy a református egyház tagjává válhassanak. Az egykori konfirmandusok felkeresték az elhunyt évfolyamtársak sírját is, ahol elhelyezték az emlékezés virágait.
A közös ebéden már mindenki felszabadultan és örömmel emlékezett az eltelt évekre – számolt be az eseményről a Reformata honlapnak az ötven évvel ezelőtt konfirmált Takácsné Kovács Aranka.
Reformata/Felvidék.ma
