Amint az borítékolható volt, az új Hyundai i30-asból is villámgyorsan elkészült a kombi változat.
A hazai piacon három szereltségi fokozatban, 6 motorral és egyféle (hatfokozatú kézi) váltóval kapható; mi ezek közül nagyjából a kínálat közepén álló verziót teszteltük.
Alaktan
Az autó vitathatatlanul a legszebb alsó középkategóriás kombik közé tartozik. Karcsú, nyúlánk, sportos, kicsit kupészerű; keskeny hátsó ablakát felül hosszan kifutó légterelő árnyékolja. Szépen ívelt oldalüvegezése is egy kupéra hajaz, attraktív hátsó lámpáinak sarkai mélyen benyúlnak a karosszéria oldalfelületébe. Az elülső maszk is formatervezői bravúr, elég csak a sok autón szinte elvesző ködlámpák kihívó, dinamikus rajzolatát említenünk. A fényszórók is hihetetlenül arányosak: a már kissé megunt hiúzszem-effektus ugyanúgy távol áll tőlük, mint az ellenkező végletnek számító bocitekintet. A szépen emelkedő övvonal és az erőteljes oldalperem csak hab a jól összehozott formatervezői tortán…
Belvilág
A textilkárpitozású ülések elöl jó oldaltartásúak, hátul három személy részére is elfogadható utazási komfortot biztosítanak. A hátsó szektor lábtere, mint a képen is látható, kellőképpen tágas; a 185 cm felettieknek inkább a nyakukat kell kissé behúzniuk az ereszkedő tető alatt. A sofőr környezetében minden gomb, tárcsa, kapcsoló és kallantyú intuitíve kézre áll, a műszerek is jól olvashatók. A bőrbevonatú volán mutatós és funkcionális egyben: a rádió, a számítógép és a kétfunkciós tempomat bravúrosan rázsúfolt gombjainak kezelését nagyjából 20 perc alatt megtanulhatjuk. Szép a klímaberendezés kezelőpultja is, bár hozzá kell tennünk, hogy ezen a szinten alapon csak egyzónás kézi vezérlésű jár; a képen látható kétzónás kivitel már opciós.
A tesztelt középső COMFORT szint biztonsági alapszereltségének része még az elektronikus menetstabilizáló ESP és VSM rendszer, az elülső/hátsó függönylégzsákok, a dombsegéd és a statikus kanyarfényszórók, a komfortkellékek közül az mp3-as fájlokat játszó, digitális bemenetű 6 hangszórós rádió érdemel említést. Ami pedig a pakolhatóságot illeti: a koffer alapon is több, mint 500 literes, maximuma pedig a másfél köbmétert is jócskán meghaladja.
Az országúton
Százhúsz lóerős motorunk majdnem pontosan középen helyezkedett el a 100 és 135 lóerő közötti benzines skálán. Semmi gondunk nem volt vele: a papíron magasan mutatkozó nyomatékcsúcs ellenére is simán hagyhattuk látványos elgyengülés nélkül 3500-as fordulatszám alatt dolgozni. A hatfokozatú váltót ideális erőelosztónak találtuk, főleg hogy a fogyasztást is nagyban segített optimalizálni: a teszt során alig 3 deciliterrel léptük túl a gyári 6,4-es átlagot! A menettulajdonságoktól a picit hosszabb hátsó túlnyúlás miatt kissé tartottunk, de aggodalmunk alaptalannak bizonyult: a kombi kasztni gyakorlatilag ugyanolyan kiszámíthatóan viselkedik kritikusabb helyzetekben is, mint az ötajtós verzió. Egy szó mint száz: nem igazán tudtunk fogást találni ezen az autón. Ellenkezőleg: újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy ma már távolról sem csupán a hagyományosan nagy nevű márkák tudnak minőséget alkotni…
Vas Gyula (Fotó: Václav Lipavský)
{phocagallery view=category|categoryid=756|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1591 cm3
Teljesítmény: 88 kW (120 LE)/6300min-1
Nyomaték: 156 Nm/4850min-1
Sebességváltó: hatfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 190 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,2 s
Csomagtér: 528–1642 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 8,3/5,3/6,4 l/100 km
Ár: 14 890 euró
Az alapmodell ára: 13 190 euró
