Komáromban is csatlakoztak a Kulturális és Innovációs Minisztérium felhívásához és a Csemadok-székházban közösen elszavalták a magyar kultúra napján nemzeti imánkat, a Himnuszt; átélve a magyar nemzethez tartozásunk megtartó és megerősítő erejét.
A vendégek között ott volt Keszegh Béla, Komárom polgármestere, valamint Zink Nóra, a Szövetség járási titkára. Az izsai Sámson Gizella kezdeményezésére a Teátrum Polgári Társulás, az Értékőrzők, a Kárpátia Sport PT, a Csemadok Komáromi Alapszervezete nemcsak mint szervezők álltak a felhívás mellé, de tagságuk verssel, énekkel, zeneszámmal is közreműködött. Bevezetőt mondott Stubendek László.
(Fotó: Rákos Ferenc)
Egyperces néma csenddel emlékeztek meg Duray Miklósról és Szentpétery Aranka napokban elhunyt színésznőről.
Dráfi Mátyás érdemes művész a Himnusz keletkezéséről, és történelmi hátteréről tartott rövid tájékoztatót.
A Gaudium énekkar Grassl Ferdinánd vezényletével elénekelte a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt, melyhez a tömeg is kapcsolódott. Az előadók között voltak még Szabó Csilla rendező-szervező, s Dél-Komáromból Oláh Kálmán tanár.
(Fotó: Rákos Ferenc)
Zenei közreműködők voltak Sámson Gizella – ének, Fekete Vince, Fekete Éva, Grassl Ferdinánd – zongora, fuvola, hegedű. Pfeiferlik Tamás a Rákóczi megtérése című dalt adta elő. Dráfi Mátyás művésztől elhangzott egy részlet Dsida Psalmus Hungaricus című versből.
Felhangzottak a legszebb és legnépszerűbb dallamok, népdalok, szólóban és közösen, mint A csitári hegyek alatt, Honfoglalás.
A közös ünnep végén Sámson Gizella ötletéből és megvalósításából több mint száz darab kis nemzetiszín mézeskalács szívet osztottak szét Duray Miklós emlékére – amit ő a temetésre készített, ahová végül nem tudott elmenni – a „vigyük tovább Duray örökségét” jegyében.
Komáromban magánkezdeményezésre, de társzervezőkkel valósult meg e közös rendezvény, ahol zsúfolásig megtelt a Csemadok-székház ifjakkal, idősebbekkel. Az udvaron is sokan álltak, akik már nem fértek be a terembe. A különleges légkör, a felejthetetlen együttlét, a közös éneklés és versmondás a jövőben is hasonló megemlékezésre ösztönzi a kezdeményezőket.
(Fotó: Rákos Ferenc)
Ebeden, e Duna menti kis faluban szintén megemlékeztek és ünnepelték a magyar kultúra napját. Páldi Tímea könyvtáros híradása szerint a magyar kultúra napját az ebedi Buga László Községi Könyvtárban január 22-én színvonalas és meghitt rendezvénnyel ünnepelték meg.
Páldi Tímea pedagógus-könyvtáros köszöntőjében kiemelte: rendkívüli év az idei, hiszen amellett, hogy Kölcsey Ferenc 200 éve írta meg Himnuszt, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulóját is idén ünnepeljük.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár 2023-ban ünnepli fennállásának 220., Budapest pedig 150. születésnapját. Szó esett Kodály Zoltán halálának 55. évfordulójáról is.
(Fotó: Páldi Tímea)
A könyvkiállítással egybekötött rendezvényen az ebedi óvodások és iskolások Petőfi-verseket szavaltak, az ebedi vegyes kórus megzenésített Petőfi-verseket, a nyugdíjasok kórusa pedig Kodály Zoltán Esti dalát adta elő. A szavaláshoz a közönség soraiból is többen csatlakoztak.
Párkányban is a Csemadok szervezésében első alkalommal jöttek össze ezen a napon gyertyagyújtásra, a Himnusz közös felolvasására, éneklésére a városban lévő kopjafánál.
(Fotó: Bréda Tivadar)
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
