Az újra megnyílt Márai Caféban Tarics Péter író, újságíró mutatta be tizedik könyvét a Köszönöm a beszélgetést, mely harminc év alatt harminchat személyiséggel készített interjúinak a foglalata.
Miután Kolár Péter röviden bevezette a beszélgetést, a szerző önmagáról nem kívánt beszélni, de azután felkérésre elmondta, szívesen zongorázik és újságírói mellett, jogi végzettséggel is rendelkezik. Ez a kötet valahol a rendszerváltás és környéke foglalata.
A faggatott 36 személlyel nem egyszer, sokszor találkozott és ezeket a különböző időkben készített elmélyült beszélgetéseket szerkesztette egybe. Egyikük sem volt kénytelen változtatni mondandóján. Ma is vállalják, amit egykor mondtak.
Sütő Andrással például tizenhatszor találkozott. Ő 1982-ben is ugyanazt mondta, mint harminc évvel később. Különböző területek művelőit kérdezte. Matematikust, robotikával foglalkozó szakembert, az egyház képviselőit, politikust, írót…
Chrudinák Alajost a Panoráma hőskorszakáról faggatta. Ez Európában az egyik legobjektívabb műsor volt.
Tőkés Lászlót a romániai rendszerváltás embert próbáló nehéz napjairól kérdezte. Mindkettőjükre a Securitate 150.000 dolláros vérdíjat tűzött ki!
Csoóri Sándort Janics Kálmán A hontalanság évei c. kéziratának sorsáról és a Magyarok Világszövetsége élén eltöltött nyolc évről faggatta.
Orbán Viktorral első miniszterelnöksége idején az európai integrációról és a NATO-ról beszélgetett.
Antall József 1992-ben kifejtette véleményét a nemzetstratégiáról és a magyar belpolitikai viszályokról.
Sinkovits Imre 1956-ról és magyarságtudatáról vallott.
Sütő András nemcsak 1990 fekete márciusáról számolt be, hanem az RMDSZ-en belüli belviszályokról is.
Lezsák Sándor Lakitelek történetét mesélte el.
Pozsgay Imrével készített interjúra miatt kapott a fejére, hogy egy MSZMP-vezetővel szóba állt, de ő mindig nemzeti elkötelezettségű volt és ő legalizálta Lakiteleket és a nyilvánosság elé tárta annak eredményeit, amikor 1987-ben a Magyar Nemzetben a nyilvánosság előtt beszámolt róla.
Friedrich Klára és Szakács Gábor a rovásírás apostolai, akiknek köszönhető, hogy ősi örökségünk ma már a nemzeti tanterv része.
Kiszely István antropológus 1956-ban mentősként szolgált és vele kapcsolatosan megkerülhetetlen a Petőfi-kérdés megvitatása.
Wittner Máriát 1956-ban halálra ítélték, de 1970-ben szabadult. Keményen fogalmaz, de ez csak azok számára meglepő, akik nem ismerik a hátteret. Nem csoda, hogy antikommunizmusa nagyon erős.
Callmeyer Ferenc építész-professzor az 56-os Kossuth-téri sortűz túlélője. Beszélgetőtársai által elmondottak levéltári adatokkal hitelesíthetők.
Halzl Józseffel a Rákóczi Szövetségről és a beíratási programról számolt be, melynek nyomán valamelyest csökkent az asszimiláció. Ma már a szlovák óvodákba is bejár, hogy győzze meg a szülőket, milyen nyelvű intézménybe ildomos íratni csemetéjüket.
Böjte Csaba „gyermekeiről” vallott sajátos humorával. Megtalálja a megfelelő szóhasználatot. A Jóisten sms-t küldött neked! – mondja -, vagy azt, hogy a facebookon üzent neked!
A kötetbe bekerült három matematikus is, akiknek diákjai nemzetközi porondon hallatlan sikerességgel szerepelnek évek óta. Indonéziában és Pekingben ugyanúgy, mint Londonban. Elődordult, hogy az összes díjat egy iskola diákjai vitték el.
A sajnos már elhunyt Oláh György, Kálmán Attila és Keszegh István. A robotikát két szakember képviseli. Nagy István és Bejczy Antal. Az utóbbinak kocsija a Marsot járja.
Farkas Bertalan űrhajóssal a repülés tudományos kérdéseit járták körbe és kiderül az is, hogy műszaki hiba folytán Kubaszovval együtt, majdnem elpusztultak a leszálláskor. A négy fékező rakéta elromlott és így 40-50 G túlterheléssel (a gravitáció negyven-ötvenszeresével – két emeletnyi szabadesés után koppan ilyet az ember) értek földet.
Garamvölgyi László kommunikációs igazgató hatalmas történelmi tudással nyűgözi le az embert. Ő bizonyította be, hogy József Attila nem volt öngyilkos és Mátyás király halálának körülményeit is boncolgatta a legújabb kriminalisztikai eszközök segítségével.
Beszélgetett a Horthy-család két női tagjával. Jobbágy Károllyal az 1956 utáni perekről, amikor a Kádár-rezsim azt akarta bizonyítani, hogy a forradalmárok köztörvényes bűnözők volta.
Tóth Ilona nevét is sikerült megtisztítania, pedig szoboravatása körül felizzottak az indulatok a hamis vádak alapján.
Malina Hedviggel kálváriájáról beszélgetett.
Boráros Imre sokoldalúsága domborodik ki beszélgetésük nyomán.
Szaniszló Ferencet is kifaggatta, aki mostanában támadások pergőtüzébe került. Tarics szerint az őt ért támadások hazugságokon alapulnak.
Három külföldi is bekerült a kötetbe – Demis Roussos, Richard Clayderman és Konrad Sutarski, aki viszont Pesten él és kiválóan beszéli anyanyelvünket.
Érdemes elolvasni ezt a kötetet, mert az elmúlt időszakról nyerünk pontosabb képet és megismerjük azokat az embereket, akik formáltak, alakították, vagy éppen tanúi voltak az elmúlt felemás évtizedeknek.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{japopup type=”slideshow”content=”images/stories/_esemenyek/2013/04/39011_1.JPG, images/stories/_esemenyek/2013/04/39011_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/04/39011_3.JPG, images/stories/_esemenyek/2013/04/39011_4.JPG” width=”200″ height=”250″title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
{iarelatednews articleid=”38092,36871″}
