Az utóbbi években megnőtt Közép-Ázsia jelentősége, Magyarország pedig más szereplők előtt, sokkal korábban megkezdte a kapcsolatok kiépítését a térség országaival, így ma versenyelőnyben van ebből a szempontból – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető a kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy
Közép-Ázsia mára jelentősen felértékelődött, miután az ukrajnai háború és az elrendelt szankciók miatt addig jól működő tranzitútvonalak és kereskedelmi kapcsolatok lehetetlenültek el gyakorlatilag.
„Ezért a keleti világgal való kereskedésnek a fizikai útvonalai és részben a beszerzési forrásai áttevődtek Közép-Ázsia térségére. Magyarország, mivel megfigyelőként részt vesz a Türk Államok Szervezetének munkájában, már jelen van ebben a térségben, és ez számunkra stratégiai előnyt jelent, nem a nulláról kell kezdeni az együttműködésünket” – húzta alá.
„Sokat profitálunk ebből az együttműködésből, és érvényesítjük is a versenyelőnyünket” – szögezte le. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett a kormányt emiatt ért korábbi kritikákra. „Hallgathattuk, hogy minek is együttműködni a közép-ázsiai világgal, ez teljesen fölösleges”.
„Aztán most, hogy új világrend van kialakulóban, mindenki számára világos, hogy azzal, hogy mi a türk világgal a kapcsolatainkat a többiek előtt elkezdtük kiépíteni, gyakorlatilag megelőztük a korunkat, és mi már olyan pozíciókat építettünk ki Közép-Ázsiában, amelyek egyértelműen előnyt jelentenek ebben az új időszakban Magyarország számára” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mindez látszik is a magyar–kirgiz kereskedelmi forgalmon, amelynek értéke tavaly 71 százalékkal nőtt, és rekordot döntött, ráadásul idén is 3,5-szeres bővülést regisztráltak eddig.
Üdvözölte, hogy a korábbi gazdasági megállapodások alapján magyar vállalatok komoly lehetőségeket kaptak Kirgizisztán vízellátásának és öntözésének modernizálásában, illetve az élelmiszeripar területén is zajlik különböző projektek előkészítése. Továbbá rövidesen megindulhat egy magyar cég naperőmű-építési beruházása, és a közös acélgyártás is megkezdődött Biskekben 2,5 milliárd forint értékben.
Kitért arra is, hogy új lendületet kapott az oktatási együttműködés azzal, hogy a két rektori konferencia együttes ülést tartott, s egyre szorosabb a kapcsolat több magyar és kirgiz egyetem között. Évi kétszáz hallgató érkezhet ösztöndíjjal a hazai felsőoktatási intézményekbe a közép-ázsiai országból, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia is részt vesz fiatal kirgiz diplomaták képzésében.
A miniszter az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kötelékek szorosabbra fűzését szorgalmazta, ennek keretében pedig szerinte mielőbb alá kellene írni az EU-Kirgizisztán kiemelt partnerségi megállapodást, amelyet már 2019-ben parafáltak.
„Arra kérjük a brüsszelieket, hogy ezt a négy évet most már tekintsük elégnek arra a parafálástól, hogy a megállapodás végre jöjjön létre jogilag is” – fogalmazott.
Végül kiemelte, hogy Magyarország és Kirgizisztán is a globális békepárti többség része, mivel mindkét állam nagy árat fizetett már az ukrajnai háborúért, miközben azért semmilyen felelősséggel nem bír.
„Mindketten valljuk, hogy nincs megoldása ennek a háborúnak a hadszíntéren. A hadszíntéren csak halottak vannak, ezért minél előbb tűzszünetet szeretnénk, s egyúttal pedig szerepet kívánunk játszani abban, hogy a kommunikációs csatornák fennmaradjanak” – figyelmeztetett.
A felek a magyar–kirgiz stratégiai tanács harmadik ülésén megállapodást írtak alá az együttműködésről a környezetvédelem területén. Szijjártó Péter a görög szigeteken pusztító tűzvésszel kapcsolatos újságírói kérdésre vonatkozóan arra kérte az ott nyaralást tervező embereket, hogy gondolják át, van-e lehetőség az utazás átütemezésére, és ha nincs, akkor pedig tájékozódjanak részletesen az adott hely veszélyeztetettségi fokáról, valamint regisztráljanak a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának honlapján.
„Ha baj van, akkor sokkal könnyebben tudunk segíteni, ha tudjuk, kikről van szó, és hol tartózkodnak” – mutatott rá. Majd tudatta, hogy folyamatosan figyelik a regisztrációs listát, s ha valaki veszélyeztetett területen van, azzal kapcsolatba lépnek.
Elmondta, hogy 80-ra nőtt az evakuáltak száma Rodoszról, miközben több magyar család el tudott jutni a sziget biztonságos északnyugati részére. Szavai szerint most 122, Rodoszon nyaraló emberrel tartják a kapcsolatot.
Fontosnak nevezte megjegyezni, hogy azok is segítséget kaphatnak a repülőtéren, akik elveszítették az úti okmányaikat: a rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel, és ezzel fel tudnak szállni az EU-ba tartó járatokra.
(MTI/Felvidék.ma)
