Államalapításunk ünnepe a Felvidéken

Augusztus 20-a, több mint ezeréves államiságunk ünnepe egyben legnagyobb nemzeti ünnepünk. Felvidék-szerte idén is méltó módon emlékeztünk Szent István királyunkra és az ő államalapító munkájára, örökségére. Összefoglalónkban ezeket a megemlékezéseket gyűjtöttük csokorba. 

(Cikkünk folyamatosan frissül!)

Szent István királyunk ünneplése Pozsonyban

***

Merjük vállalni a magyarságunkat!

A magyarság legnagyobb ünnepén koszorúzási ünnepséggel egybekötve emlékeztek meg Szent István király és az új kenyér ünnepéről Dunaszerdahelyen, augusztus 20-án.

Karaffa Attila alpolgármester köszöntőjében, az államalapító Szent István király nagyságáról és kitartó közösségépítő tevékenységéről beszélt, emlékeztetve ezzel az ünneplő közönséget, hogy a magyar megmaradásért és a közösségünkért csak mi, felvidéki magyarok tehetünk.

A történelmi visszatekintés egyfajta jövőkép kell, hogy legyen, miként a közös ügyünknek kell szolgálnunk, azzal, hogy büszkék vagyunk a magyar nemzetiségünkre és teszünk érte, hogy a szlovák törvényhozásban is legyen magyar képviselet, pont úgy, ahogy azt az első királyunk tette és képviselte az érdekeinket értünk, magyarokért.

„A politikának a szolgálatról kell szólnia, ahogyan Szent István király is szolgálta népét, úgy kell nekünk is alázattal szolgálni” – mondta az alpolgármester.

E jeles napon a városhoz és lakosaihoz Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, magyar országgyűlési képviselő intézett ünnepi köszöntőt, aki rávilágított, hogy a keresztény hit és a keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszaverje a létére törő támadásokat, s a diktatúrák idején is megőrizze erkölcsi tartását.

Szent István ünnepe azt jelenti, hogy a száz év magány után a nemzet is újraegyesült és nincs egyedül, miután a magyar nép sokat tett az európai kultúráért és a keresztény értékek megmentéséért.

Rámutatott, hogy az egész Európa sorsát befolyásolni képes nemzetek feletti hatalmi erőcsoportok célja az, hogy az európai népeket megfosszák az identitásuktól, hogy szabadon manipulálhatóak legyenek.

Végül ő is biztatta a felvidéki magyarságot, hogy a magyar parlamenti képviseletet ne vegyék félvállról, a sajátjaikat támogassák és ne azon vegyes pártokat, akikre nem lehet számítani.

Panczél Károly teljes ünnepi beszéde ITT olvasható el. 

A köszöntők után került sor a városi intézmények, helyi és civil szervezetek koszorúinak elhelyezésére a Lipcsey György művész által alkotott Szent István-emlékműnél.

Az ünnepi alkalmon kulturális műsorban sem volt hiány, fellépett Derzsi György színművész és Bíró Emese, a helyi Kodály Zoltán Alapiskola tanulója, akit Simon Anikó pedagógus készített fel. (Németh Tímea)

***

Augusztus 20-i megemlékezés és tűzijáték Rimaszombatban

Az ünnepséget Halász Attila és Juhász Péter nyitották meg a Baráti Körök nevében. A műsorban közreműködött Kukolík Tomika, Kukolíkné Szendrei Rózsika, Molnár Tibor, Páko Mária és a Mákvirágok. Az új kenyeret Tankó Tamás falugazdász hozta el. Ünnepi beszédet Cziprusz Zoltán, a Szövetség párt képviselője mondott. (HE)

https://felvidek.ma/2023/08/augusztus-20-i-megemlekezes-rimaszombatban-kepeken/

***

Ökumenikus Szent István-napi ünnepség Kassán

Augusztus 20-án délután a kassai református templom lett a Szent-István-napi ökumenikus istentisztelet helyszíne, melyet a Csemadok Városi Választmánya a történelmi egyházakkal karöltve szervezett. A Szózattal kezdtük ünneplésünket. Ezt követően Orémus Zoltán református esperes köszöntötte az ünneplőket.

Az égbe szálló fohászok köszönetet mondtak azért, hogy ha bajban voltunk, az Úr megsegített minket, ha ellenséggel küzdöttünk, az Úr erőt adott nekünk a vérzivataros évszázadok idején. Helyzetünk ma sem biztonságos. Nem látjuk a jövőt. Majd azért imádkozott, hogy a vezetők bölcsen irányítsák országaikat a béke felé. Ezért kérte az Urat, hogy adjon jövőt a számunkra bölcs fiatalok formájában.

Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök a Példabeszédek könyvét idézte: „A bölcsesség útjára tanítottalak, helyes ösvényen vezettelek téged. Jártodban semmi sem gátolja lépteidet, és ha futsz, nem botlasz el. Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle, vigyázz reá, mert ez a te életed! A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé! Mert azok aludni sem tudnak, ha rosszat nem tehetnek, és elrabolja álmukat, ha nem vethetnek gáncsot. Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak. Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg. Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra!” (4,11-20)

Orémus Pál apostolt idézte: „Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban. Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.”

Belá Tamás római katolikus káplán prédikációjában arra biztatott minket, hogy legyünk személyes kapcsolatban Jézussal. Beszélünk Róla, de ki az, aki személyesen találkozott vele? Ez a kapcsolat személyes életünkre is kihat. Arcunkról sugárzik. S megmutatkozik az is, mennyire bízunk Benne. Fohásszal fejezte be beszédét. Az Úr tudja, mire van szüksége közösségünknek, a magyar népnek itt, Kassán. Majd áldást kért ránk, s megköszönte, hogy meghallgatta imánkat.

A három pap áldást osztott és a Himnusszal fejeztük be az istentiszteletet.

A szepsi Vox Columbellae és az éppen ötven éve alakult Csermely Kórus egyesített énekkara Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. kórusművét Havasi József karnagy vezényelte.

Ezt követően a közeli református parókia udvarán szeretetvendégségre került sor. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Gris Emese Diána elsőbeosztott konzul a kassai Főkonzulátus részéről. (Balassa Zoltán)

***

Szent István király ünnepe Léván

Nemzeti ünnepünk 2023. augusztus 20-i első eseményére Léván a Szent Mihály arkangyal-plébániatemplomban került sor, ahol a Lévai Szent László Kör szervezésében már a miseasztal előtti ünnepi asztalra helyezett Szent István- és Szent László-ereklyéket tartalmazó ereklyetartó mellett nemzeti szalaggal átkötött kenyér és egy tálcán szeletelt kenyér várta Péter Ottó lelkiatyánkat és asszisztenciáját.

Bevetetőjében Ottó atya az ünnep jelentőségét méltatta, majd Antal Tímea szép tolmácsolásában Túrmezei Erzsébet Nyár c. verse hangzott el. Majd Ottó atya egy szép fohászt követően megáldotta és megszentelte az új kenyeret.

Szentbeszédében lelkiatyánk az aznapi evangélium gondolataiból kiindulva azt a Szent István királyt méltatta, aki országa alapját szilárd sziklára, Jézus Krisztus tanítására építette.

Ő olyan országot alapított, melyben azon igyekezett, hogy mindenki jól érezze magát. Értéknek tartotta az idegent, mivel új tudást, szokást hozott az országba. Ezt erősítette meg fiának írt intelmeiben is.

Ottó atya hangsúlyozta: István a mi szent királyunk, aki eggyé tette az országot Jézus Krisztussal. Azzal pedig, hogy Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának, biztosította, hogy népének nemcsak múltja, hanem jövője is van. A történelmünkben megtapasztalt sok-sok nehézségeket pedig mindig összekulcsolt kezeinkkel és Árpád-házi szentjeinkhez való fohászkodással tudtuk csak átvészelni.

Ottó atya kiemelte: Nagy ünnep ez a mai, azonban úgy lenne nagy ünnep minden nap, ha vasárnap megtelnének a templomaink, sok házasság köttetne, sok gyermek lenne megkeresztelve, egyházi iskoláink megtelnének, és ezek képeznék a boldog magyar nemzet jelenét és jövőjét. Az ünnepélyes áldás után felcsendült a pápai és a magyar himnusz is, majd a Boldogasszony Anyánk kezdetű gyönyörű egyházi énekünk.

Ezt követően a hívek hosszú sorban türelmesen vártak, hogy az ereklyék előtt tisztelegjenek, majd azok megérintésével a Szent István és Szent László királyok ereklyéiből kisugárzó erőben részesedjenek.

Az ünnep délutánján pedig már hagyományosan a Reviczky Társulás szervezésében a Reviczky Házban gyűlt össze a társulás vezetősége, tagsága és a Reviczky Házban tevékenykedő lévai magyar szervezetek képviselői.

Urbán Zoltán, a Reviczky Társulás elnöke ünnepi köszöntőjében méltatta az ünnep jelentőségét, majd a társulás és a lévai magyar kultúrszervezetek tevékenységén keresztül a közös agapét évadzáró és évadnyitó eseményként is jellemezte. Rámutatott az elmúlt évad sikereire, az előttünk álló feladatokra.

Hangsúlyozta az összefogás erejét és fontosságát, aminek nem is oly régi szép példája, hogy a lévai magyarok és szervezeteik közös fellépésének köszönhetően a lévai városi képviselő-testület már az ősz folyamán tárgyalni fogja a lévai magyar alapiskola évtizedek során elhanyagolt tornaterme felújításának ügyét.

Az elnök köszöntője után Ürge László, a társulás elnökségi tagja rangidősként szólt a megjelentekhez. Megemlékezett megboldogult Újváry Lászlóról és élettapasztalata alapján a múlt, a helyi és egyetemes hagyományok tisztelete és megőrzése kapcsán osztotta meg gondolatait. A közös agapé során kellemes hangulatban zárult a rendezvény. (Müller Péter)

***

Csiliznyáradon is emlékeztek

Augusztus 19-én, Szent István államalapító királyunk ünnepének előestéjén, a csallóközi Csilizközben, Csiliznyáradon tartottak nem mindennapi ünnepséget. Este háromnegyed hatkor koszorúzás volt a Trianon-emlékműnél, majd hattól ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Szent István királyról.

A helybéli Nagyboldogasszony-templomban Nagy Pál plébániai kormányzó mutatott be ünnepi szentmisét. Ennek keretében megáldották az új kenyeret, ahogy az ilyenkor szokás. A szentmise után kezdődött a Trianon rockopera helybéli és a környező települések amatőr és profi zenei tehetségeinek közreműködésével.

Közreműködött Simon Orsolya, Ladacsi Mónika, Szombathelyi Veronika, Vass Virág, Nagy Mónika, Béhr András, Hetényi Gergő, Molnár Máté, Nagy Gábor, Nagy Tamás, Sebő Eszter, Sebő Flórián, ifj. Lukács József, Bartalos Márk és a Csiliznyáradi Dalárda.

Elhangzottak részletek, énekek, bejátszások, hanganyagok a Trianonnal kapcsolatos lírából, epikából, drámából. A másfél órás, felemelő előadás végén Ladacsi László mondott köszönetet a fellépők nevében a szereplőknek, a Koltay-testvérpárnak, a nagy számú, hálás közönségnek. Az eseményen részt vett Berényi József Nagyszombat megyei alispán, valamint Albán József síkabonyi lelkipásztor. (Zilizi Kristóf) 

***

„Hol vagy, István király, Téged magyar kíván”

Ezzel a címmel hirdette nemzeti szakrális ünnepünket a Csemadok Nánai Alapszervezete. Méltóságos tiszteletet adva az ünnepnek, ez évben az előestén a római katolikus. templomba hívták az ünnepelni vágyókat.

Az idei vendég Pálmai Árpád esztergomi egyházzenész, kántor, az esztergomi ferences rendi középiskola tanára volt. Az ünnepi köszöntőt dr. Fóthy Zoltán esperesplébános tartotta, aki méltatta első szent királyunk életét, ránk hagyott örökségét. A helyi kisiskola diákja, Danič Dávid egy szép verssel indította az ünnepséget.

Pálmai Árpád a maga egyéni stílusával, mint végtelenül szerény és alázatos ember és tanár, aki szinte mindent tud a magyar történelem szentjeiről, királyairól, énekművészként csodálatos hangjával, előadásmódjával lenyűgözi a közönséget. Helyhez, időponthoz és hangulathoz, emberekhez szóló összeállításában végigvonul a magyar történelem dicső, de szomorú korszakain is: énekben, prózában, mesében, versekben és hangszereken mesél dicső királyainkról, nemzetünk hőseiről. Felhangzanak Arany, Petőfi, Babits, Juhász Gyula, de saját megzenésített versei is. Az ősi gregorián énekei szintén egyediek, hiszen tájainkon nem nagyon van ennek mestere. Ő az. Mindebben gyönyörködhetett és közreműködhetett a hallgatóság.

S teszi ezt nem önmagában, hanem bevonva hallgatóságát az előadásba, vagyis az éneklésbe. A Csemadok elnöke a megtelt templom láttán elmondta, hogy itt ez a szakrális nemzeti ünnep már lassan vármegyei szintű lesz, hiszen az előadó tiszteletére eljöttek még Ipolyságról is azok a zarándokok, akik évente Pálmai Árpáddal járják a zarándokutakat. De eljöttek a környékbeli falvakból és többen Esztergomból, akik évente visszajárnak Nánára a nemzeti ünnepekre, dr. Prokopp Mária  művészettörténésszel az élen.

Az ünnepség a vasárnapi szentmisén az új kenyér megáldásával fejeződött be. (Dániel Erzsébet)

***

Szent István ünnepe Köbölkúton

Szent Istvánra, az államalapító szent királyra emlékeztek Köbölkúton a Borromeo Szent Károly-templomban, augusztus 20-án.

Mocskos Éva, alpolgármester, a Csemadok alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepi szentmisét Puss Sándor, helyi plébános celebrálta, aki hálát mondott és megáldotta az újkenyeret. Az együttléthangulatátnövelte Vadkerti Imre művész úr koncertje, aki nemzetébresztő dalaival tette emlékezetessé az ünnepet – mondta el portálunknak Bolya Szabolcs polgármester. (BK)

***

Ipolyság a tízéves Szent István-szobornál ünnepelt

A Szent István Napok Ipolyságon ötnapos rendezvénysorozat zárónapján, vasárnapi szentmisét követően a Szent István-szobornál ünnepeltek az ipolyságiak.

„Ezen az ünnepen nem tragédiára, hanem történelmünk legnagyobb sorsfordulójára, Szent István nagy művére, a független és keresztény magyar állam megalapítására emlékezünk”- kezdte köszöntőjében Kapusník Csaba, a Szent István Napok Ipolyságon rendezvényt szervező Honti Kaszinó nevében.

A megemlékezés főszónokaként Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke elsőként Szent István államalapító tevékenységéről szólt. Mint jelezte: Szent István elengedhetetlennek tartotta a Kárpát-medencei magyarság megmaradása érdekében a keresztény hitvallás mielőbbi felvételét.

Államalapító munkássága kapcsán kifejtette, minden téren megalapozta a magyar királyság tartóoszlopait. Intelmeiből, bölcsességeiből a mai napig táplálkozhatunk – hangzott el a templom előtti ünnepségen.

Üzenetként fogalmazta meg, amint egykoron csak úgy maradhatott meg a magyarság, hogy egy erős vezetéssel egy irányba eveztek, ma is erre van szükség, ebből meríthetünk

– emelte ki Iván Tamás.

Az ünnepségen elmondták, tíz évvel ezelőtt, Szent István napjához kapcsolódva avatták fel a templom előtt a Szent István-szobrot.  Mint akkor megírtuk, a szobor adományozója a magyarországi Patakon élő Barna László építészvállalkozó volt. A szobor alkotója dr. Kernács Károly kosdi nyugalmazott orvos, amatőr fafaragó. Barna László azóta is minden augusztus 20-ai ünnepségen jelen van az Ipoly menti városban.

A megemlékezést a helyi magyar tanintézmények diákjai énekkel és szavalattal tették meghittebbé. A vasárnap déli esemény az ipolysági szervezetek és intézmények koszorúinak elhelyezésével zárult.

Az eseményfolyam részeként többek között a zselízi Sacher-kultuszról szóltak, valamint Esterházy-kiállítást is nyitottak a Menora Saag Centrum Artis épületében. Vasárnap este LGT Emlékzenekar koncertje zárja az ötnapos rendezvénysorozatot. (Pásztor Péter)

***

Szent István-napi ünnepség Perbetén

A Csemadok Perbetei Alapszervezete szervezésében államalapító Szent István királyunkat ünnepelték a községben, ahol mi ma Szent Istvánnak nem csupán örökösei, de kedvezményezettjei is vagyunk. Szent István öröksége nem csupán az augusztus 20-ai ünnepségekből áll, hanem meg kell, hogy jelenjen a mindennapjaink során, a közéleti tevékenységünkben.

Az ünnepség szentmisével és istentisztelettel vette kezdetét a barokk stílusban épült Szentháromság római katolikus templomban. Mészáros Dávid plébános, illetve Erdélyi Zoltán református lelkész ünnepi beszédükben elmondták,

Szent István ünneplése kezdettől fogva kettős jellegű: a hit szentjét és az államfőt is ünneplik személyében. A ma emberének tudatában is szinte elválaszthatatlanul összeforr ez a kettősség.

Szent István 41 évig tartó uralkodása végén egy nemzetközileg elismert királyságot találunk a magyar törzsi fejedelemség helyén. Ezért kapcsolja a magyar történelmi tudat egyértelműen István nevéhez az államalapítás művét, a keresztény Magyar Királyság megszületését. Szent István életművével olyan, akkor új, keresztény értékrend közvetítője és elfogadtatója is volt, amely új erkölcsi rend alapjait vetette meg a magyar társadalomban. Úgy alakította át a magyar társadalmat, hogy az megtalálhatta helyét kora Európájában. S ezt az új értékrendet és erkölcsiséget a saját életének példájával mutatta meg, hitelesítette népe előtt, s tette számukra is elfogadhatóvá.

Az ünnepi szentmise végén a perbetei Rákóczi Szövetség szervezésében a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelték, majd a felszeletelt kenyeret szétosztották. A néphagyomány szerint aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret, s mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért e hónapot az új kenyér havának is nevezik.

A szentmise után az ünneplő tömeg átvonult a katolikus templom melletti téren álló millenniumi emlékműhöz, mely egyben a második világháború áldozatainak emlékműve is. Középen egy diadalkapu található, tetején a Szent Koronával, melyet 12 vörös mészkő tábla övez.

Az emlékmű előtt található a 2015. augusztus 20-án, Szent István napján átadott Szent István-szobor, amelynek alkotója Lebó Ferenc szobrászművész. I. (Szent) Istvánnak mint az első keresztény és államalapító magyar uralkodónak hajdanán élő kultusza volt Perbetén és környékén. Bizonyítja ezt a perbetei katolikus templomban látható, őt ábrázoló freskó is. A hagyomány szerint a fiatal uralkodót Bényben övezték fel karddal a kíséretéhez tartozó német lovagok és seregével innen indult el az ellene lázadó Koppány vezér elleni ütközet megvívására.  A perbetei Millenniumi emlékmű tetején egy stilizált Szent Korona-ábrázolás látható, amelyet a hagyomány Szent István koronájának tulajdonít. A korona alsó abroncsán a következő felirat látható 1000 – 2XXX. Ezek a jelek évszámokat jelképeznek, ugyanis Kr. u. 1000-ben koronázták meg Szent István királyunkat, akivel tulajdonképpen elkezdődött a keresztény királyság korszaka e térségben. Maga a Millenniumi emlékmű egyben az ezeréves keresztény hagyományokat szimbolizálja.

A megjelenteket a Csemadok helyi szervezetének elnöke köszöntötte, köztük Viola Miklóst, Nyitra megye képviselőjét, valamint Zsitva Norbert polgármestert. Török Ádám szavalatát követően Viola Miklós mondott ünnepi beszédet.

Beszédének bevezetőjében felidézte Pavol Hrušovský, a szlovák parlament kereszténydemokrata alelnökének 2011. február 10-i beszédét, aki azt mondta, Szlovákia számára Szent István hagyatéka a követendő út! Mint mondta, örülne, ha Szent István hagyományai ösztönöznének bennünket. A történelmi Magyarországnak (ahogy Hrušovský nevezte: Uhorsko) számos megszívlelendő hagyatéka van a számunkra. Sosem lesz jó vége annak, ha Budapestre úgy tekintünk, mint ellenségünkre. hangsúlyozta. Csak akkor lesznek jók a szlovák-magyar kapcsolatok, ha egymás szövetségesei leszünk, mondta. Meggyőződése, hogy Szlovákiának szövetségesekre van szüksége, ezért olyan megoldásokat kell, hogy keressen, amelyek mindnyájunk számára megfelelnek. Fontosnak nevezte, hogy évtizedek óta ennyien együtt vagyunk magyarok a Kárpát-medence minden részén, hogy erőt veszünk a múltból, megtartó hagyományainkból, a kétkezi és mesteri munkából, és fejet hajtunk Szent István előtt, akinek diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt, mondhatni az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfijává tette. Ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította népének a jövőbe vezető utat.

Beszéde végén rámutatott, hogy „más lehetőség nem lévén csak egységben lehet biztosítani közösségünk részére a politikai érdekképviseletet”. A felvidéki magyar közösség szempontjából rendkívül fontos a közelgő választás, hogy a felvidéki magyarság politikai képviselete visszakerüljön a politika főutcájába, és a szlovák parlamentben ismét legyen csoportos érdekképviselete közösségüknek” – mondta.

Az ünnepségen fellépett az Árvalányhaj Népdalkör és Tárnok Boglárka. A rendezvény koszorúzással ért véget. Utána az érdeklődők megtekinthették az állandó néprajzi kiállítást az egykori római katolikus iskola épületében. (Miriák Ferenc)

***

Nagykaposon megújult Szent István-szobor várta az emlékezőket

Az elmúlt évek szokásához híven a nagykaposi magyar közösségek idén is többnapos ünnepi rendezvénnyel emlékeztek meg államalapító Szent István királyunk ünnepéről.

Az idei nagykaposi ünnepi megemlékezés egyik központi eleme a város szívében álló megújult Szent István-szobor volt.

István király szobrát még 2001-ben állíttatta a helyi Csemadok-alapszervezet, idén nyáron pedig a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően kijavították a szobor repedéseit, letisztították és speciális védőréteggel vonták be, hogy újabb éveken keresztül emlékeztethesse az itt élő magyarokat Szent István eszméire és a magyar államalapítására.

Az augusztus 20-i ünnepi megemlékezés keretében a történelmi egyházak képviselői megáldották és újraszentelték a megújult szobrot, valamint az előző napon elkészített új kenyereket. A kenyereket készítő csoport és a nagykaposi Mécs László cserkészcsapat közreműködésével az ünnepség résztvevői a szentelést követően megkóstolhatták a megszelt kenyereket. Az ünnepi megemlékezés István király szobrának koszorúzásával ért véget, ahol a magyar közösségek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. A rendezvényen a Cantabile Kamarakórus énekelt.

Előző napon, augusztus 19-én, az idén 20 éves nagykaposi Magyar Közösségi Házban a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, a Nagykapos és Vidéke Társulás és a Nagykapos.ma hírportál együttműködésében jó hangulatú családi nap várta az érdeklődőket.

A délelőtt folyamán a püspökladányi „Ladányi Kovászolók” közreműködésével és útmutatásával az Ung-vidéki asszonyok elkészítették Nagykapos új kenyereit, melyek hagyományos technikával – kovászolással készültek és a közösségi ház kemencéjében sültek ki. A kenyerek mellett szorgos kezek családváró péksüteményeket és finomságokat is készítettek a délután kezdődő gyermekfoglalkozásokra, ahol a gyerekek a Nagykaposi Magyar Óvoda pedagógusaival közösen paírból elkészítették Szent István koronáját.

A legkisebbek a délután folyamán megtekinthették a nyíregyházi Burattino Bábszínház előadását, a nagyobbakat pedig Germán Zille Színi Tanodája és kommunikációs gyakorlatai várták. (Vályi Edit)

***

Szent István-napi ünnepség a kassai MaJel Rovás központban

A Szent István Polgári Társulás, a Szakkay József Polgári Társulás (Magyar Iparista Klub) és a Bocskai Keresztyén Társaság Szent István-napi ünnepséget tartott a kassai MaJel Rovás központban. A magyar himnusz eléneklése után Szent István király imája következett Kukoricás József előadásában, majd az ünnepi beszédet követően oklevelek átadására is sor került. Az eseményről készült beszámoló ITT olvasható.

***

Forró Krisztián: a magyarok ügyei csak a magyaroknak fontosak

Csak erős magyar parlamenti képviselettel léphetnek fel eredményesen nyelvi jogaikért, az anyanyelvi oktatásért, régióik felemelkedéséért a szlovákiai magyarok – fogalmazott az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke Érsekújváron mondott beszédében. A cikk ITT olvasható.

***

Potápi: augusztus 20-a nemcsak a magyar nép ünnepe, hanem a szlovákoké is

A Szent István Napok és a Madách-kiállítás megnyitóján ünnepi köszöntőt mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki elmondta, születésének 200. évfordulója alkalmából 2023 januárjában elkezdődött a Madách Imre-emlékév, az egész éven át tartó művészeti, tudományos és kulturális rendezvénysorozat.

Emlékeztetett rá, hogy augusztus 20-a nemcsak a magyar nép ünnepe, hanem a szlovákoké is, Szent István legalább annyira a szlovák nemzeti történelem része, mint a magyaré.

***

(Felvidék.ma)