Október 3. szombatján, a mesébe illő, késő nyári, kora őszi kora reggelen 21-en indultak útnak fiatal és lélekben fiatal férfiak, hogy imádkozzák együtt a rózsafüzért a pozsonyi Vaskutacska felé vezető Vörös-híd alóli turistaútról. A meghívóban így szerepelt az esemény címe: “100 férfi, fiú imádkozza a rózsafüzért”.
A zarándoklattal egybekötött lelki esemény szervezője Molnár Tamás atya, a Pozsonyi Magyar Katolikus közösség lelkipásztora volt, aki tíz éve működik a közösségben. A patrongyár mögötti, egykori Katonai Kórház mellől indultak Tamás atya áldásával szombat reggel fél nyolc után a férfiak, miután elmondtak egy rövid imát.
A piros turistajelzésen tartották az irányt célállomásukra, a Nagy Lajos király korához visszavezethető ősi magyar hegyháti kegyhelyre, Máriavölgybe. Útközben imádkozták az örvendetes rózsafüzért. Előtte Tamás atya részéről elhangzottak különböző elmélkedések, az egyes tizedekre ráhangoló, rávezető gondolatok, magyarázatok. A 21 résztvevő zarándok váltakozva imádkozta az egyes tizedeket, így mindenkire jutott egy-egy Üdvözlégy, Mária kétszer-háromszor.
Az első tized után: “akit Téged, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál”, bemutatkoztak a résztvevő zarándokok, hiszen Pozsony különböző városrészei mellett a környékből is jöttek cserkészek, ministránsok, családapák, művészek, zenészek, így Hegysúrról, Boldogfáról, Dunasápújfaluról, de Rajkáról, Mosonmagyaróvárról is. Röviden elmondták foglalkozásukat, munkakörüket, megosztották a többiekkel hobbijaikat.
(Fotó: Zilizi Kristóf)
A napsütéses szombat délelőttön szerencsésen, talán fizikailag megfáradtan, de lelkileg gazdagon feltöltődve érkeztek meg Máriavölgybe. Itt délidőben magyar szentmisét celebrált a bazilikában Molnár Tamás atya. Ide már fogadták a férfi gyalogos zarándokok lány, nő családtagjait, szeretteit, feleségeit, barátnőit, kedveseit, jegyeseit, édesanyáit, nagymamáit, hozzátartozóit is.
A szentmise után még lehetőség adódott kötetlen baráti beszélgetésre, ismerkedésre, elsétálni a Lourdes-i Szűz Mária szabadtéri barlangjához, a hálatáblákhoz. Ott elmélkedni, imádkozni, hálát adni a máriavölgyi Szűzanyának, de ugyanúgy kérni közbenjárását is szent Fiánál értünk, egészségünkért, szeretteinkért, kegyelméért nehéz helyzeteinkben, pillanatainkban is. Végezetül nem maradhatott ki a gyógyforrás megízlelése, a hívek szomjának oltása, illetve elvitelre is csapolhattak a vízből a zarándokok.
(Zilizi Kristóf)
