A hulladékgazdálkodással összefüggő legfontosabb változásokról beszélgetett Világi Oszkárral, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettesével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: a Mol Nyrt. tavaly 35 évre nyerte el a hulladékgazdálkodási koncessziót, így leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi már a szolgáltatást idén nyár óta.
Közölte: az új hulladékgazdálkodási rendszerben új italcsomagolás-visszaváltási rendszer lesz Magyarországon, így visszaválthatók lesznek a műanyag és üvegpalackok, valamint a fém italos dobozok.
Világi Oszkár ismertette: 2024-től a boltoknál található visszaváltási pontra, a REpontra lehet majd visszavinni azokat a palackokat, amelyek rendelkeznek visszaváltási logóval, illetve a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal.
Kitért ugyanakkor arra, hogy a jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig a még a jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, ezek nem lesznek visszaválthatók a REpontokon.
Minden, logóval ellátott műanyag és üvegpalackban, fémdobozban forgalmazott italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet januártól a vásárló, amit akkor kap vissza, ha az üres palackot visszaváltja az automatánál. A visszatérítés történhet boltban levásárolható vagy készpénzre váltható utalvány, illetve – várhatóan áprilistól – egy telefonos applikáción keresztüli banki átutalás formájában, de arra is lesz lehetőség, hogy jótékonysági célra ajánlják fel a betétdíjat – mondta.
Világi Oszkár felhívta a figyelmet arra, hogy a visszaváltó-automaták akkor tudják jól beazonosítani a palackot, ha az sértetlen, vonalkódja olvasható a gép számára, ezért például nem tanácsos összegyűrni a csomagolást.
Áder János kérdésére a szakember beszámolt arról is, hogy a visszaváltást kötelezően gépi úton kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszer-értékesítésből származik. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a rendszerhez önkéntes alapon a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként, amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják.
Ennek köszönhetően induláskor 1500-2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával a tervek szerint akár 4-5 ezer boltban lesznek visszaváltó automaták. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobilalkalmazás támogatásával kívánják biztosítani,
hiszen – hívta fel a figyelmet – a cél az, hogy három éven belül elérjék a műanyag, az üveg és a fém italosdobozok 90 százalékos újrahasznosítását.
Világi Oszkár utalt arra, hogy Szlovákiában már egy ideje hasonlóképpen gyűjtik vissza az italosdobozokat, és ott elérték, hogy tíz palackból, dobozból nyolcat visszaváltanak az emberek, a csomagolóanyagokat pedig így újra feldolgozzák.
A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy társaságuk legalább 180 milliárd forintos beruházást hajt végre az új hulladékgazdálkodási rendszer működtetése során, és várhatóan a koncessziós időszak feléig több lesz az összkiadásuk, mint a bevételük.
A volt államfő kitért arra, hogy a Magyarországon keletkező évi csaknem 4,5 millió tonna települési hulladék mindössze egyharmadát hasznosítják ma újra, a Mol viszont azt akarja elérni, hogy a hulladékok túlnyomó részét ipari vagy energetikai célra hasznosítsák.
Ennek kapcsán Világi Oszkár azt mondta, a végső cél, hogy az országban keletkező összes hulladékmennyiségnek csak tizede kerüljön a lerakókba, jelentős része pedig legyen újra feldolgozva.
Világi Oszkár beszélt arról is, hogy az országban elsőként Kaposváron indult el a használt sütőolaj háznál történő begyűjtése, a társaság célja pedig az, hogy az országban elhasznált étolaj nagy részét is e módon gyűjtsék vissza, és hasznosítsák bioüzemanyagként.
Kitért arra is, hogy a ledarált gumiabroncsok akár aszfaltban születhetnek újjá, az okostelefonokból, akkumulátorokból pedig fontos, újra felhasználható fémeket nyerhetnek ki.
Világi Oszkár ismertette, hogy a Mol lítiumkitermelési próbaprojektet is indít. A tervek szerint Pusztaföldváron a szénhidrogén-kitermelésnél jelenleg is felszínre hozott vizet fogják hasznosítani, hiszen az alkálifémet számos területen – például akkumulátorgyártásban – is fel lehet használni – közölte.
(MTI/Felvidék.ma)