A jogi személyek büntetőjogi felelősségének kérdése mondhatni valódi csemege az elméleti-dogmatikai kérdésekre fogékony jogászok számára, ennek megfelelően aztán nem is szűnik a vita e kétségkívül sajátos jogintézmény körül.
Anélkül, hogy ezekbe az elméleti kérdésekbe belemennénk, azt különösebb jogi képzettség nélkül is beláthatjuk: bűncselekményt mindig csak és kizárólag természetes személy követhet el. Magyarán, minden egyes disznóság mögött egy (vagy) több ember áll, még a legszövevényesebb adócsalásos vagy „számlagyáros” ügy mögött is ott állnak azok a bizonyos fehérgallérosok. Ez evidens, mint ahogy az is, hogy a bűnt bűnhődésnek kell követnie. Márpedig bajos lenne rács mögé dugni mondjuk egy részvénytársaságot.
Másfelől viszont teljesen jogos az a társadalmi igény – főleg az Európai Unió harmadik legkorruptabb országának minősített Szlovákiában – hogy például a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosító bűncselekményekben érintett jogi személyeket – vállalkozásokat, cégeket – is „kezelje” valamilyen formában a jog, ha már egyszer a külvilág számára, a gazdaságban és az élet egyéb területein önálló jogalanyként jelennek meg.
Szlovákiában ez a kérdés újfent a terítéken szerepel, mégpedig egy törvényjavaslat formájában, amely a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szól. Az egyelőre még csak konzultációs szakaszban járó javaslat egyik figyelemre méltó eleme, hogy nem képeznek alóla kivételt a politikai pártok sem, vagyis adott esetben, ha egy párt mondjuk megsértené a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, a jövőben a büntetőjog teljes szigorával kellene számolnia, aminek következménye lehetne a pénzbüntetésen túl akár a megszüntetés is.
Kérdés persze, hogy ez az elképzelés mennyiben élheti túl a parlamenti húsdarálót. Egyszer ugyanis már történt egy halvány kísérlet a jogi személyek büntetőjogi felelősségének meghonosítására, azonban Daniel Lipsič akkori igazságügyi miniszter 2005-ös javaslatát saját koalíciós partnerei söpörték le az asztalról. Mégpedig az akkori ellenzék nagy egyetértése mellett.
Azóta sokat változott a világ, ellenzékből magabiztos kormánypárt lett. Így történhetett, hogy a kormányzó Smer-SD parlamenti frakciójának szóvivője bejelentette, hogy pártja teljes mellszélességgel kiáll az épp formálódó törvényjavaslat mellett.
A jelenlegi szlovák jogi szabályozás egyébként csak úgymond közvetve teszi lehetővé a jogi személyek szankcionálását, ami lényegében kimerül a vagyonelkobzásban.
Magyarországon közel egy évtizede része a jogrendszernek a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény, amit még az EU-csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs elvárások kapcsán teljesített az ország. A szabályok értelmében lehetőség nyílik magának a jogi személynek a felelősségre vonására annak tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja vagy alkalmazottja meghatározott tettei miatt.
szd, Felvidék.ma
