Ján Richter szlovák munka-, szociális és családügyi miniszter állami díjat alapított annak tiszteletére, hogy 250 évvel ezelőtt Tallóson, az Esterházy kastélyban indult az első királyi árvaház. Az első díjak átadásán jelen volt Robert Fico kormányfő is.
Örvendetes hír, mert ez azt jelenti, a szlovák kormány is tudomást vett arról, hogy 250 évvel ezelőtt, a ma Szlovákiában fekvő Tallóson létesült Magyarország első árvaháza.
Ebből az alkalomból kezdeményezte hagyományőrző céllal Ján Richter munka-, szociális és családügyi miniszter – a Munka-, Szociális és Családügyi Központtal, valamint a gyermekotthonokban nevelkedő állami gondozott gyermekeket támogató Úsmev ako dar (A mosoly mint ajándék) Társasággal karöltve – a gyermekotthonok és gyámügyi dolgozók számára díj alapítását.
A meghívóban pontosan az áll, hogy a díj alapítására a „Magyarországon (Uhorsko), Szlovákia területén, Tallóson létesült első gyermekotthon megalapításának 250. évfordulója alkalmából” kerül sor. A díj elnevezése: Elismerés a családok megújulásához való jelentős hozzájárulásért.
Az első díjátadó ünnepségre az egykori pozsonyi megyeháza épületében 2013. szeptember 25-én került sor, amelyen a család- és gyermekvédelemben, a gyermekek családba történő visszahelyezése érdekében kifejtett tevékenységükért a gyermekotthonokban, valamint a munka-, szociális és családügyi hivatalok gyámügyi osztályán dolgozók – összesen huszonnyolcan – részesültek elismerésben.
Ján Richter, a munka-, szociális- és családügyi miniszter elmondta, minden évben kitüntetésben részesültek az állami árvaházak alkalmazottai, most ő úgy döntött, kibővíti a kitüntetettek körét nem állami, akreditált intézmények munkatársaival, valamint a gyámügy alkalmazottaival, mert, mint mondta: ezek az emberek közösen dolgoznak a bántalmazott gyermekek biztonságba helyezéséért. Segítik és nyomon kísérik a krízisben lévő családokat, hogy sikerüljön a kedvezőtlen szociális helyzetükön javítani és hogy a későbbiekben megfelelően tudjanak gondoskodni a saját gyermekeikről.
Az ünnepségen megjelent és nagyrabecsülését fejezte ki Robert Fico miniszterelnök is. Kiemelte, hogy az árva és veszélyeztetett gyermekről való gondoskodás területén dolgozók túlnyomó többsége nő, ezért elsősorban nekik köszönte meg az áldozatkész munkájukat.
Ünnepi beszédet mondott Ján Richter, munka-, szociális- és családügyi miniszter, Marián Valentovič , a Munka-, Szociális- és Családügyi Központ főigazgatója, és Jozef Mikloško, az „Úsmev ako dar“ szervezet elnöke is.
Jozef Mikloško beszédében így fogalmazott: “A legfontosabb az gyermekekhez való emberséges hozzáállás, mivel ők a legértékesebbet veszítették el, a saját családjukat. Ha a gyermekek felé kinyújtott kéz szakmailag magasan képzett és segítőkész személy keze, akkor van esély a hosszútávú segítségnyújtásra. A szakmai minőség hiányában ez a segítségnyújtás csak formális marad. A jó személyi kapcsolat az, amire alapozni kell a gyermekgondozásban. Ezért ma azokat az embereket jutalmazzuk, akik erre képesek a gyakorlatban is. Akik képesek őszinte szeretettel segíteni az elhagyott és bántalmazott gyermekeknek.”
A kitüntettek közül hárman mondtak köszönetet az elismerésért: Mgr. Matina Kocúrová, a Munka-, Szociális- és Családügyi Központ, Radoslav Dráb, az „Úsmevu ako dar“ szervezet képviseletében, és PhDr. Anna Nagyová pszichológusnő a trencséni gyermekotthonból.
Anna Nagyová elmondta, hogy csaknem négy évtizede dolgozik gyermekotthonban, és számára nagyon sokat jelent ez a kitüntetés, tényleges erkölcsi elismerésnek tartja a munkatársaival közösen végzett sokéves munkájáért.
A kerek évforduló kínálta alkalmat megragadva július 18-án, azon a napon, amikor 250 évvel ezelőtt Mária Terézia kézjegyével látta el az árvaház alapító oklevelét, több szlovákiai magyar szervezet egy konferencia keretén belül emlékezett meg a jelentős eseményről a tallósi Esterházy kastélyban. A szervezők célként tűzték ki, hogy ezentúl nagyobb figyelmet fordítanak a felvidéki árvákra, gondozásra szoruló gyermekekre.
Erről bővebben már egy korábban megjelent írásunkban szóltunk.
A tallósi ünnepség kezdeményezőjét Puss Sándor jezsuita szerzetest, a Jóindulat polgári társulás elnökét megkérdeztük, vajon kapott-e meghívót a pozsonyi állami ünnepségre? Azt válaszolta, hogy sajnos nem, pedig örömmel fogadta volna. Értesült ugyan az eseményről, de a szervezők közül senki sem szólította meg.
Felvidék.ma
