34. alkalommal megrendezett Nagymegyeri Szent István Napok szombaton a templom szomszédságában álló Szent István-szobornál tartott koszorúzással kezdődött el. Az eseményen részt vettek Nagymegyer testvér városainak valamit a közeli faluk polgármesterei, küldöttségeik és nem utolsó sorban a nagymegyeri lakosok.
A koszorúzás Szent István imájával kezdődött, amit Csémi Andrea szavalt el. A koszorúzás megemlítették, hogy a Nagymegyeri Szent István Napok egyben emlékezés a szent államalapítóról aki egy keresztény Magyarországot épített, ami mindvégig megőrizte függetlenségét.
Polák László Nagyszombatmegye képviselője, Ekecs-Apácaszakállas polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: „ma ünnepelni és egyben emlékezni gyűltünk itt össze. Érezzük, hogy az 1920-as trianoni egyezmény óta szétszakították, széthasítotték a nemzeti egységet. Ugyanakkor érezzük mi is, hogy valami összekapcsol bennünket, összekapcsol bennünket egy eszmeiség, egy ősi tudat. A nemzetegyesítő, államalapító Szent István király, és az álalak képviselt eszmék összekovácsolják napjainkban is a nemzetünket.
(Fotó: Lukács Bence)
Első királyunk még 900-as évek vége felé született és Vajk néven apja Géza fejedelem Árpád dédunokája volt. Mit jelent ez a mai nagymegyeri embereknek, hogy ilyen mélyre visszanyúlunk a régi múltunkba? Hát azt is jelenti, hogy benne van a város nevében, Nagymegyer. Hát ez a hely megyer törzs szálláshelye volt Árpád és a többi megyertörzsbeliek valószínűleg jártak itt. Ha most ide jönnének, ugye, akkor látnának itt bennünket, hogy ünneplünk. Látnák azt, hogy még nem felejtettük el az ő eszméiket, az ő harcosságukat.
Szent István király úgy érezte hogy független magyar államot szeretetne létrehozni. István atya halála után 997-ben vett át az uralmat. Elmondhatjuk, hogy az akkori európai népek fokozatosan felvették ezt a keresztényhitet.
Szent István király nagysága abban is rejlik, hogy elfogadta a kor kihívását, és eleget tett az akkori elvárásoknak, egy erős magyar államot hozott létre, miközben a régi törzsi rendszert próbálta felszámolni.
Ne felejtjük el azt sem, hogy milyen erős volt István király által ez a magyar állam. Majdnem egész Kárpát-medencében élő népek oltalmazót találtak István király személyében. Nem tudták őket más idegen hatalmak leigázni. István király viselte az apostoli címet, apostoli király volt. Ez azért, mert megalapította országában az egyházat, istápolta, és hát azon volt, hogy működjön minden falunak legyen temploma.“
Az ünnepi beszédet követően a koszorúzásra került sor. A tisztelet koszorúit helyezte el többek között Nagymegyer önkormányzata, Ekecs-Apácaszakállas, Ábrahámhegy, Vácalmás, Tápiogyörgye és Dobruška települések polgármesterei, valamint a helyi politikai szervezet és intézmények képviselői.
(Lukács Bence/Felvidék.ma)
