Dunamocs község lakossága képzőművészeti kiállítással és csendes gyertyagyújtással emlékezett október 23-án az 1956-os forradalom 57. évfordulójáról.
A kultúrház nagytermében a helyi alapiskola tanulói- Rácz Gabriella, Jóba Cserge, Farkas Zsófia- szavalattal, Vecserka Péter tárogató művész pedig gyönyörű dallamokkal nyitotta meg a rendezvényt.
Főző Andrea köszöntötte a megjelenteket, köztük Banai Tóth Pál polgármestert, aki ünnepi köszöntőjében elmondta szabadság, igazság és szeretet nélkül nincs értelme az életnek – és ezt a tételt igazolják a forradalom mártírjai és a szabadságharc vértanúi is!
Ötvenhét évvel ezelőtt, 1956 őszén, a magyar nép világtörténelmet írt. Ahogy jó száz évvel korábban a márciusi ifjakat, Petőfi, Jókai vagy Vasvári társait a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje fűtötte, ugyanúgy a pesti srácok küzdelme is a szabadságról szólt. A tét a puszta létezés, a gondolkodás és érzés, a lélegzetvétel szabadsága volt. Ők voltak 1956 forradalmának legifjabb hősei. Akkor, 1956-ban, egy pillanatra Magyarország úgy érezte, talán sikerülni fog. És egy pillanatra sikerült is. Ezekért a pillanatokért érdemes élni. Ezekből a pillanatokból áll össze egy nemzet. Ezekből a nemzetekből áll össze Európa. Ezekből az emlékekből lehet építkezni. Ezekre az eseményekre muszáj emlékezni. A forradalom értékei messze túlnyúlnak a múlton és a jelenen, és messze túlnyúlnak az országhatárokon is:
– 1956 nem csak a magyarság ünnepe, hanem az egész emberiségé.
Az ünnepi beszéd után igazi ínyencség került a festészetet kedvelők asztalára. A ma Türingiában (Németország) élő festőnő, Gyarmati Mária – művésznevén AYA – alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhettek az érdeklődők.
A Neszmélyen született festőnő Csontváry világában élve autodidakta módon képezte magát, és ennek köszönhetően immáron 13 éve örökíti meg az őt körülvevő világot. Olajfestményein áthat érzelmi gazdagsága, a képek visszatükrözik az alkotó életének apró mozzanatait.
A művésznő tevékenységét Izsák Elvira a Csemadok Izsai Alapszervezetének elnöke ismertette.
„Gyarmati Mária munkásságát egy díszes tollazatú ún. lélek madárhoz, a főnixhez hasonlította,aki pusztulása után képes feltámadni és újjászületni a hamvaiból. A metamorfózis és az újjászületés legfőbb szimbóluma. Alatta szétrombolt világ terül el, amelyből felszabadította magát. Csak akkor képes megszületni, ha egyetlen tégla sincs már a helyén. Csak miután a régi házat teljesen lebontották, lehet megépíteni helyére az újat. A metamorfózis mindig magában foglalja a régi letűnését, ami tulajdonképpen az új előfeltétele. A lélek számára ez a folyamat megújító erejű, az egó számára azonban nagyon is fájdalmas és akár destruktív is lehet. Ugyanakkor így lehetséges a régi helyén új talapzaton újat alkotni, építeni.
Megérett a helyzet az elengedésre, ha érzed és tudod, hogy régi elképzeléseid és gondolataid már halálra vannak ítélve, de még mindig ragaszkodsz hozzájuk. Nem akarod észre venni, hogy már számodra is idejétmúltak. Bizonyos értelemben valami „halott” dologhoz ragaszkodsz. Lelked pillanatnyilag fogoly, a lélek madara lassan elpusztul a szabadság hiánya miatt. Számolnod kell azzal, hogy ha kinyitod kalitkája ajtaját, régi életformád és struktúrád összeomlik, te pedig egy nagy halom por és hamu előtt állsz majd.
Nyilvánvalóvá válik, hogy az életedben, kapcsolatodban semmi sem marad úgy, ahogy régen volt. Utad egy elmúlási folyamaton vezet keresztül, amiből csak akkor tudsz főnixmadárként kiemelkedni a hamuból, ha megvan a bátorságod a régi dolgok feladására. Felemelkedés csak letűnés után következhet be. Életed régi alakjaiból csak akkor születnek újak, ha azok először, mint a hulladék elbomlanak. Ha önmagad nem engeded el, nem kezded lebontani, szétbontani a régi (lég)várat, akkor megteszi neked ezt a „kegyet” az élet. Mégis kisebb fájdalommal éled meg, ha elébe mész a folyamatoknak és Te engeded el a menni akarót.
Hová érhetsz el? A Főnixmadár gyönyörű, csillogó színekben röppen fel a múlt romjaiból – életed egy szakasza lezárult. Lelked felszabadította magát merevségéből. Most már megérti, mit jelent egy életen belül meghalni, és újjászületve elkezdeni egy új életszakaszt. Új élet kezdődik, újra szabadon szárnyalhat lelked madara és követheti szívének hívását. Szárnyalj hát szabadon és kövesd a szíved szavát! De előtte rombold le azt, ami fogva tart!
Témában, színben és érzelmekben gazdag képeiről minden eszébe juthat az embernek, csak a szürkeség nem. Gyarmati Mária Aya a szerelem szárnyán érkezett hozzánk. Ismeretlen országban, idegen emberek között kellett gyökeret vernie, ami nem lehetett könnyű. Mindezt a folyamatot alkotásai is visszatükrözik,de alkotásaiban az álmait is megidézi”.
A kiállítás megnyitója után a jelenlévők a katolikus templomkertben lévő kopjafánál csendes gyertyagyújtással emlékeztek a magyar szabadság napjára.
Felvidék.ma/Miriák Ferenc
(A képek – melyek szerző felvételei – kattintással nagyíthatók!)
