Megjelent a Kassaiak Lexikona második kötete (Ján Gašpar–Eleonóra Blašková–Mária Mihóková: Lexikón Košičanov 1848-1938, II. diel, J-O, TypoPress, Košice-Myslava 2024). Ennek a szlovák nyelvű kötetnek bemutatójára a Kassai Állami Tudományos Könyvtárban (KÁTK) került sor. A terem megtelt, hiszen a rokonok, leszármazottak közül sokan segítettek a kötetek adatainak összegyűjtésében és most kíváncsiak voltak az eredményre.
A zenei kíséretet Hencsel Rudolf (villanyzongora) és Bernáth Milán (hegedű) szolgáltatta, szalonzenét és örökzöld operettdalokat játszva. Ahogy az igazgatónő bekonferálta őket, nem véletlenül játszottak ez alkalommal, mivel felmenőikre szintén a lexikonban bukkanhatunk rá.
Darina Kožuchová (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az első kötetet is az említett szerzőhármas jegyezte. Ketten a szerzők közül már távoztak az élők sorából, s mindketten személyes ismerőseim voltak. A kötetet hozzátartozóik vették át.
Az első kötet 2014-ben jelenet meg. A szerzők akkor közölték, a következő kötetre tíz évet kell várni. Akkor annak három keresztapja is volt. Rudolf Schuster volt államfő és főpolgármester, Richard Raši főpolgármester és Zdenko Trebuľa, a Kassai kerület elnöke. Erre gondolva, szóvá kell tennünk, hogy most se a főpolgármester, se a kerület elnöke nem volt jelen! Láthatólag nem hiányoztak senkinek, hiányuk mégis kellemetlen gondolatokat ébresztett. De azért Igor Petrovčík, az Óváros polgármestere jelen volt.
Rokonok, leszármazottak, érdeklődők… (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az egybegyűlteket Darina Kožuchová, a KÁTK igazgatója üdvözölte, külön megemlítve az együttműködő intézmények legjelentősebbjeit, mint a Kassai Állami Levéltár, Kassa Város Levéltára, a Kelet-szlovákiai Múzeum és a Kelet-szlovákiai Képtár.
Eleonóra Blašková bibliográfus ismertette a kötetet.
A 460 oldalon 1879 szócikk közli az életrajzokat. A kötetben említenek olyan személyeket is, akik csak a város szempontjából töltöttek be fontos szerepet.
Elmondta, kutatásai során számos rokonnal ismerkedett meg, emberi sorsok tárultak fel. Külön kiemelte Kemenczky Kálmán hatalmas segítségét, aki Miskolcon élt, de ő sem élte meg a könyvbemutatót.
Többek között arról is szó esett, hogy nekünk is volt egy Marxunk, Marx Vilmos (1815–1897) személyében, aki rendőrigazgatóként Kassán (1853–67) tiltotta a szakáll hordását. Ezt azután gr. Zichy Henrik titkos tanácsos nehezményezte az udvarnál, s Marxnak távoznia kellett. Nem kell sajnálnunk, mert 1870-ben már Bécsben dolgozott a rendőr-igazgatóságon igazgatóhelyettesként. A sors fintora, hogy a szócikkhez csatolt portrén ő is körszakállat visel.
Hencsel Rudolf és Bernáth Milán (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A leszármazottak nevében Haltenberger Sarolt fejezte ki örömét a kötet megjelenése miatt. Ami elszomorított, az az, hogy az első kötet ezer példányban jelent meg, a második csak ötszázban.
Az utolsó, harmadik kötet megjelenése 2027-ben várható. A kiegészítések, pótlások, javítások majd akkor jelennek meg. Összesen nagyjából 6000 személyiség adatait fogja tartalmazni.
Most a második kötet utolsó személye dr. Óváry Pál (1814–1879), akinek sorszáma 3775. A kötet élén Jablánczy Miklós (1910–1991) tanár áll, akit még sokan ismerhettek.
A bemutatót állófogadás követte, s miután a kedvezményes áron megvásárolt kötetet hazahoztam, nem állhattam meg, hogy belelapozzak, melynek elején szlovákul, magyarul, angolul, németül és franciául is Eleonóra Blašková köszönti az olvasót.
Haltenberger Sarolt (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
„Kassán éltek. Nevük kisebb-nagyobb mértékben összefonódik Kelet-Szlovákia metropoliszával. Mindegyikük története egyedülálló, bár talán az idő múlásával a feledés homályába merül. Mindennapi életükben voltak boldog pillanatok és sikerek, amelyek kudarcokkal, vereségekkel és hibákkal váltakoztak. Ezt követte az okok későbbi elemzése, megoldások keresése és a következmények kiküszöbölése. Néhányan eleganciával kezelték és nem adták fel, mások nem tudtak ellenállni az akadályoknak és kedvezőtlen körülményeknek.
Élettörténetüket lexikográfiai módszerrel igyekeztünk feldolgozni. Tömören, a hozzáférhető életrajzi adatokra, évekre, tényekre, eseményekre fókuszálva.
A figyelmes olvasó a szövegben megtalálhatja azt is, amire csak utalunk és ami kimondatlan. Tovább fogja gondolni, esetleg kutatni fog újabb ismeretek után a kassai emberek és városuk életéről.
Hatalmas köszönet mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöjjön és elnyerje jelenlegi formáját. Ugyanakkor emléket állít az előző kötet társszerzőinek, JUDr. Ján Gašparnak és PhDr. Mária Mihókovának, valamint a többi munkatársnak, akik már nem örülhetnek ennek a kiadásnak.”
Eleonóra Blašková átveszi a kötetet (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A munka természetesen nem fejeződik be, hiszen lesz mit mindig pótolni, kijavítani, helyesbíteni. De egy olyan kötetet tarthat kezében az olvasó, mely Kassa történetének tanulmányozásához nélkülözhetetlen.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
