Január 26-án emlékeztek meg Felbárott a 10 éve Rómában boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóról, kinek oltárát és ereklyéjét a plébániatemplomban őrzik. Jankó Gábor pébánost a szegények orvosáról és emlékének ápolásáról is kérdeztük.
A Batthyány család s különösen Batthyány László nemcsak Felbár múltjához, de jelenéhez és jövőjéhez is hozzátartozik.
Batthyány Lászlót szomorú emlékek fűzték Felbárhoz. Édesapja, gróf Batthyány József 1878-ban elhagyta családját, áttért az evangélikus vallásra. 1882-ben megvette a felbári kastélyt s a birtokot, és ide költözött. Elhagyott felesége, Batthyány Ludovika 1882-ben 39 éves korában meghalt. Az árván maradt nyolc gyermeket Zsigmond nagyapa vitte el Csákányba. Az apa, aki ekkor már Felbáron élt Kornis Antóniával, második feleségével, gyermekeit követelve pert indított apósa ellen. Batthyány Zsigmond elvesztette a pert. Így került László is Felbárra, és itt töltötte az iskolai szüneteket kb. 1890-ig.
Battyhány-Strattmann László tiszteletét az utóbbi évek során mélyítettük el. 2000-ben emléktáblát helyeztünk el a templom falán. A herceg 2003-as római boldoggá avatásán egyházközségünk néhány tagja is részt vett. 2003. október 28-án a felbári alapiskola felvette Batthyány-Strattmann László nevét, a templomban pedig szobrot is állítottunk az akkorra már boldoggá avatott orvosnak.
2004 májusában zarándoklatot szerveztünk Boldog Batthyány László nyomában. Azért indultunk útnak, hogy felkeressük Boldog Batthyány Lászlónak, a szegények orvosának sírját és ereklyéit a németújvári templomban.
A körmendi programot követően Németújvárba, a Batthyány család egykori birtokára zarándokoltunk, amely ma Burgerland részeként a Güssing nevet viseli. A németújvári ferences templomhoz érkezve rögtön az az érzésünk támadt, hogy itt is otthon vagyunk, hiszen a kolostor kapuja fölött a magyar zászló ékeskedett. Örömteli felfedezés volt számunkra, hogy ezt ott mindenki a világ legtermészetesebb dolgaként kezeli. A zarándoklat csúcspontját a németújvári templomban bemutatott szentmise jelentette, amelyet Boldog Batthyány László tiszteletére a magyar családokért és a keresztény magyarságért ajánlottunk fel. 2005. március 23-án a Rómából kapott ereklyéit helyezte el templomunkban ünnepi szentmise keretében dr. Márfi Gyula veszprémi érsek úr. 2006 márciusában dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök áldotta meg templomunkban a hívek adományából készített új Batthyány-oltárt.
Battyhány-Strattmann Lászlóra a faluban nemes lelkű, jó szívű emberként emlékeznek, a szegények orvosának nevezték. Reméljük, hogy sokan lelki erőforrást meríthetnek a herceg-doktor példájából. A felbári egyházközség továbbra is a magyar szentek és boldogok példáját kívánja követni, meg szeretné őrizni a múlt becses értékeit, hogy a jövője is keresztény és magyar legyen. Batthyány László nemcsak a múlt töredéke, de jelenük és jövőnk eszményképe is.
Előadás címe, ami Felbárott elhangzott, egybecsengett Batthyány László egyik jelszavával: „Szeresd Anyádat!”
Ebben az évben a Szlovák Püspöki Konferencia meghirdette a Fájdalmas Anya jubileumi évét. Batthyány László nagy Szűzanya tisztelő ember volt, az egész család naponta közösen imádkozta a rózsafüzért. Ugyanakkor Batthyány László a ferences lelkiséget is naponta élte, belépett a ferences világi harmadrendiek közé is. Éppen ezért jött a gondolat, hogy ezt a kettőt összekapcsoljuk. Assisi Szent Ferenc is nagy Mária-tisztelő volt. A ferences lekiség és a Szűzanya iránti mélységes tisztelet karizmáját akartuk ebben az évben összekapcsolva kidomborítani. Ezért esett a választás P. Kálmán Peregrin ferernces atyára, aki a magyarországi Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Mária Kegyhely igazgatója. Előadásában Batthyány László életén keresztül a ferences máriás lelkiségről tartott előadást.
Kik voltak a falu vendégei?
Elsősorban Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök volt a vendégünk, de körünkben tisztelhettük P. Kálmán Peregrin ferences atyát, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely igazgatóját, a helyi önkormányzat, a helyi intézmények képviselőit: a Batthyány-Strattmann László Alapiskola igazgatóságát és tanárait, a helyi szociális otthon igazgatóját, testvérközségünk, Győrasszonyfa önkormányzatának tagjait és a magyarországi vendégeket, a környező falvak, városok híveit, Boldog Batthyány László tisztelőit. A jelenlévők között voltak a helyi hívek mellett a Dunaszerdahelyi, a Szenci, a Komáromi és a Galántai járásokból érkező vendégek, zarándokok.
Milyen az egyházközösség Felbárott?
A lakosságnak mintegy tíz százaléka gyakorolja aktívan a vallását. Szentmise vasárnapon kívül is minden nap van. A boldoggá avatott Batthyány László és családja számára a napi szentmise és szentáldozás a megszentelődésük forrását jelentette. Ebből merítették az erőt a napi feladatok teljesítéséhez. Ezért fontos számunkra is a napi szentmise és szentáldozás, mert Jézussal szeretnénk élni. Ha történetesen tízen vagyunk a templomban, akkor tíz embernek is örülni kell. Az nem puszta szám, hanem tíz emberi lélek. Sülyben például minden szerdán tartok szentmisét, ahol hat-hét személy jelenik meg rendszeresen a templomban. Ez nem a „tömegek egyháza”. Azelőtt Dunaszerdahelyen és Szencen működtem, ahol természetesen másképp hatott az emberre a sok hívő jelenléte. Meg kellett szoknom a kis közösségeket, és megbecsülni azt a keveset, ami adott. Amikor ide kerültem, jött egy néni, hogy a sülyiek is szeretnének hétköznap szentmisét. Igénylik, hogy velük is törődjön a lelkipásztor. Hogy a kettő között mi a különbség? A nagyobb közösségnek lendülete van, míg a kis közösség családiasabb.
Mekkora hagyománya van ennek a rendezvénynek a faluban?
Tíz éve annak, hogy Batthyány Lászlóra emlékezünk Felbárott. Elődöm, Karaffa János atya kezdeményezésére indult el Batthyány László liturgikus, egyházi tisztelete a faluban, jómagam csak ezt folytattam. Január 22. körül, ami Boldog Batthyány László emléknapja, évente megszervezzük ezt az egyházi rendezvényt, és a jövőben ezt folytatni szeretnénk.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
BH/Felvidék.ma
