Az egészség a jövőnk – átfogó egészségmegőrző konferenciát tartottak Dunaszerdahelyen

Október 4-én, szombaton a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum adott otthont az „Az egészség a jövőnk! – Tudás és megelőzés mindenkinek” című egészségmegőrző rendezvénynek, amelyet a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezett, a Magyar Szövetség és Dunaszerdahely város önkormányzata együttműködésével.

A program fő célja az volt, hogy a résztvevők naprakész ismereteket szerezzenek az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés területén, különös tekintettel a rákbetegségek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.

Az esemény kezdetén Szentpéteri Eszter, a TV2 Tények című műsorának egyik műsorvezetője üdvözölte a meghívott előadókat és a megjelent vendégeket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli közösségekben tapasztalható nyitottság és szeretet mindig különleges élményt jelent számára, és háláját fejezte ki azért, hogy részese lehet ennek az alkalomnak.

A szervezők – Dunaszerdahely városa, a Magyar Szövetség és a Szövetség a Közös Célokért társulás – nevében köszöntötte az előadókat, a megjelent közéleti szereplőket, az egészségügyi szakembereket, valamint minden jelenlévőt, akik hozzájárultak a rendezvény megvalósulásához.

A program keretében neves magyarországi szakemberek tartottak előadásokat.

Prof. dr. Polgár Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a rákbetegségek megelőzésének és a korszerű onkológiai ellátásnak a lehetőségeiről beszélt.

Előadásában mások mellett rámutatott arra, hogy a rákbetegségek döntő többsége nem a genetikai örökségből, hanem az életmódból és a környezeti hatásokból ered: a daganatos megbetegedések mintegy 80–90 százaléka ezekre vezethető vissza, míg az örökletes esetek aránya mindössze körülbelül 5 százalék.

Dr. Polgár Csaba kiemelte, hogy

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, az elhízás és az egészségtelen táplálkozás a legfőbb kockázati tényezők közé tartoznak, ugyanakkor „az összes daganatos betegség 40 százaléka megelőzhető lenne tudatos életmóddal és védőoltásokkal”.

A professzor hangsúlyozta: a közép-európai országokban az onkológiai halálozás továbbra is magasabb az uniós átlagnál, ami részben a kisebb egészségügyi ráfordításoknak és az alacsonyabb szűrési részvételnek tudható be.

Zárógondolataiban rámutatott, hogy a korai felismerés és a prevenció kiemelt jelentőségű, hiszen – mint fogalmazott – „annak a ráknak a legjobb a gyógyulási aránya, amely ki sem alakul”.

A tudatos életmód, a rendszeres szűrések és a nemzeti rákellenes programok együttesen képezhetik az onkológiai megelőzés és gyógyítás jövőjének alapját

– húzta alá dr. Polgár Csaba.

Dr. Nagy Anikó PhD, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa az egészségmegőrzés gyermekkorban történő megalapozásának jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve a korai prevenció szerepét.

Mint mondta,

a gyermekgyógyászat több mint egy évszázados fejlődése során mára a megelőzés és a tudatos egészségnevelés vált a legfontosabb feladattá.

Előadásában történeti áttekintést adott a magyar gyermekegészségügy fejlődéséről, a menhelyek és az első gyermekgyógyászati intézetek létrejöttéről, valamint arról, hogyan vált a Heim Pál Intézet az ország egyik legjelentősebb gyermekkórházává.

Mások mellett kitért a szoptatás egészségügyi és társadalmi jelentőségére is, amely – mint fogalmazott – nemcsak az újszülött immunrendszerét erősíti és intelligenciafejlődését segíti, hanem az anyák egészségére is jótékonyan hat. Dr. Nagy Anikó szerint a szoptatás „helyben termelődő, csomagolásmentes és aranyat érő táplálék”, amely gazdasági és környezeti szempontból is felülmúlhatatlan.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az „új” egészségkárosító trendekre, például az e-cigaretta terjedésére a fiatalok körében, amely – a tévhitekkel ellentétben – súlyos tüdőkárosodást okozhat. Hangsúlyozta továbbá a háztartási balesetek megelőzésének fontosságát is, amelyek az egyik leggyakoribb gyermekhalálozási oknak számítanak.

„A gyermekek egészsége nemcsak az orvosokon, hanem mindannyiunkon múlik – a megelőzés az első és legfontosabb orvosi beavatkozás”

– tette hozzá zárásként a főigazgató.

A rendezvény harmadik előadója prof. dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa volt, aki a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és korszerű kezelésének kérdéskörét járta körül.

Előadása nem csupán tudományos igényességgel mutatta be a kardiológia aktuális kihívásait, hanem közvetlen, emberközeli stílusával is magával ragadta a hallgatóságot. Már az elején hangsúlyozta: a keringési betegségek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak, miközben a legtöbb eset megelőzhető lenne rendszeres szűréssel és tudatos életmóddal.

A professzor kiemelte, hogy a szívbetegségek kialakulásában főképp a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a stressz játszanak meghatározó szerepet, ugyanakkor a korai diagnózis és a prevenció jelentős mértékben csökkentheti a halálozást. Előadásában gyakorlati példákkal és közérthető magyarázatokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszer állapota már fiatal korban is komoly jelzéseket adhat.

Mint fogalmazott:

„Az orvoslás nem csupán a betegségek kezelése, hanem az egészség megőrzésének művészete is.”

Andréka professzor rámutatott arra is, hogy az intézmény, amelyet vezet, ma a magyarországi kardiológiai ellátás egyik bázisa, ahol évente több ezer beteget kezelnek a legmodernebb technológiák segítségével. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legfejlettebb orvosi beavatkozás sem helyettesítheti az egyén felelősségét.

„Ha a szívünkre figyelünk, nemcsak a testünket, hanem az életminőségünket is védjük”

– emelte ki, majd néhány kérdéssel is megszólította a hallgatóságot, arra ösztönözve őket, hogy saját egészségügyi szokásaikat is vizsgálják felül.

Előadását a prevenció és a szemléletváltás fontosságának hangsúlyozásával zárta: a tudatos életmód, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a korai felismerés – mint mondta – életeket menthet, ezért az egészségmegőrzés mindannyiunk közös felelőssége.

Dr. Madurka Ildikó Eszter, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa előadásában az onkológiai szűrővizsgálatok és a lakossági tájékoztatás kiemelt jelentőségére, valamint a tüdőtranszplantáció magyarországi tapasztalataira hívta fel a figyelmet.

Mint elmondta, Magyarországon tíz éve hajtották végre az első tüdőátültetést, s azóta 164 beteg esett át ilyen beavatkozáson.

A főorvos kiemelte:

A tüdőtranszplantáció „az emberi és szakmai újjászületés csodája”, amely nemcsak a betegeknek ad új esélyt az életre, hanem az orvostudomány számára is új távlatokat nyitott.

Madurka doktornő részletesen ismertette, hogy milyen betegségek vezethetnek tüdőátültetéshez – köztük a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a cisztás fibrózis és a tüdőfibrózis –, s hangsúlyozta: a COPD-s betegek 80 százaléka dohányzik, ezért a dohányzás visszaszorítása lenne a leghatékonyabb prevenció. Mint rámutatott, a tüdőátültetettek közel fele olyan beteg, aki dohányzás következtében vált transzplantációra szorulóvá, így „feleannyi műtétre lenne szükség, ha az emberek nem dohányoznának”.

Az előadás során a főorvos betekintést adott a tüdőtranszplantáció rendkívül összetett folyamatába, amely több mint száz szakember összehangolt munkáját igényli. Részletesen ismertette a beavatkozás lépéseit, a donor szervek kiválasztásától a műtéti technikákig és az utókezelésig. A tüdőátültetés nem csupán életmentő, hanem állapotjavító műtét, amely jelentős életminőség-javulást eredményez: a betegek újra képesek teljes életet élni, sportolni, utazni, sőt, mint elmondta, voltak olyan transzplantáltak, akik a Kilimandzsáró csúcsára is feljutottak.

Dr. Madurka Ildikó Eszter hangsúlyozta, hogy az orvostudomány a tüdőtranszplantáció révén nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli fejlődést is megélt. Az eljárás során alkalmazott modern eszközök – így például az extrakorporális oxigenátor – ma már az onkológiai ellátásban is nélkülözhetetlenek, és korábban operálhatatlan betegek gyógyítását tették lehetővé. Előadása végén úgy fogalmazott:

„Az emberi és szakmai újjászületés élményét éltük át az elmúlt tíz évben – a csodák csodáját is, hiszen az egyik tüdőtranszplantált betegünknek gyermeke is született.”

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen nemcsak az anyaországból érkezett szakemberek, hanem felvidéki orvosok és közéleti szereplők is részt vettek.

A beszélgetésben – amelyet Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója vezetett – többek között dr. Viola Miklós sebészorvos, Farkas Iván, Nyitra megye képviselője, valamint prof. dr. Polgár Csaba és prof. dr. Andréka Péter osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat a régió egészségügyi helyzetének javításáról, a szűrővizsgálatok elérhetőségének bővítéséről és a prevenció közösségi támogatásáról. (A kerekasztal-beszélgetésről egy önálló, részletes beszámolóval jelentkezünk – a szerk. megj.)

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével több közéleti személyiség is, köztük Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki az eseményen szólt a jelenlévőkhöz is.

Az előadások előtt és közben a Dunaszerdahelyi Területi Közegészségügyi Hivatal munkatársainak köszönhetően szűrővizsgálatok is zajlottak, így a résztvevőknek lehetőségük nyílt az egészségi állapotuk felmérésére is.

A tartalmas szakmai program rávilágított arra, hogy a megelőzés és a tudatos egészségmegőrzés nem csupán egyéni, hanem közösségi felelősség is. A szervezők szerint az ilyen jellegű események fontos lépést jelentenek abban, hogy a felvidéki magyarság körében is megerősödjön az egészségtudatos életmód szemlélete.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma