Módosítaná az oktatási minisztérium a szociális ösztöndíjak megítéléséről szóló rendeletet, hogy elejét vegye a főiskolai hallgatók részéről az ösztöndíjrendszerrel való visszaélésnek a szociális ösztöndíjak megszerzése során.
A módosítás alapján a hallgató jogosultságának megítélése során nem vennék figyelembe az ajándékozás útján szerzett pénzösszeget. Az oktatási minisztérium indoklásában a tárca ezzel a módosítással arra a gyakorlatra kíván reagálni, mely szerint a diákok fiktív ajándékozási szerződéseket mellékelnek az ösztöndíjkérelmükhöz.
Az ösztöndíjrendszerrel való visszaélést gátló változtatásokat már tavaly is benyújtott az oktatási tárca, most újabb javaslatokkal állt elő. A rendelet utolsó módosítása után a tárca szerint ugyanis gond akadt a hallgatók ajándékozás útján szerzett bevételeinek megítélésével. A változtatások a jövő tanévtől lépnének érvénybe.
A jelenlegi rendelet értelmében minden főiskolai diáknak, aki nem él a szüleivel közös háztartásban, az előző naptári évben legalább a létminimum 12-szeresének megfelelő bevételét kell kimutatnia. A rendelet szerint az ajándékozott pénzösszeg is bevételnek számít. A tárca szerint azonban némely ösztöndíj-kérelmező a szóban forgó bevétellel visszaélve a szülőktől vagy a rokonoktól olyan összegű adományt tüntetett fel, amely elegendő volt ahhoz, hogy különálló személyként értékeljék.
„Amennyiben ezt a bevételt nem tudta volna a megadott nagyságban feltüntetni, akkor a szülőkkel együtt értékelték volna az anyagi helyzetét, ami azt jelenti, hogy a szülők bevételei is beszámítódtak volna. Ennek következtében azonban a hallgatónak nem lett volna joga a szociális ösztöndíjra, vagy esetleg kisebb összegű szociális ösztöndíjra keletkezett volna csak igénye” – fogalmazott az oktatási tárca.
A tárca ebből az okból kifolyólag úgy módosítja a rendeletet, hogy a főiskolai hallgatót a szülőkkel együtt értékeljék akkor is, ha az ajándékozási szerződés alapján pénzösszeget kap. A tárca szerint gondot jelent ugyanis annak a bizonyítása, hogy az ajándékozási szerződés érvényes-e, ennek megítélésére ugyanis az oktatási intézménynek nincs lehetősége.
A tényleges ajándékozás megállapításában az is gond, hogy az ajándékozási szerződést nem kötelező írásos formában kötni, és hogy a pénzformájú ajándék nem adózott bevétel. Gyanút keltő az is a tárca szerint, hogy a legtöbb ajándékozási szerződés 2400 eurós volt, azaz megközelítőleg olyan összegű, amely szükséges ahhoz, hogy a hallgató a különálló értékelés során megkapja az ösztöndíjat (a felnőtt fizikai személy létminimumának 12-szerese ugyanis 2377,03 euró).
A minisztérium szerint a változtatásokkal nem szűkítik a szociális ösztöndíjban részesülők körét, csupán megakadályozzák az ösztöndíjkérelmek nyerészkedés céljából való benyújtását. A tárca azt reméli, hogy az új jogszabállyal csökkenni fog a szociális ösztöndíjakra fordított pénzösszeg nagysága.
dé, Felvidék.ma
