A kassai Szent Gellért Pasztorációs Központban került sor az MKP EU-parlamenti képviselőjelöltjeinek bemutatására május 6-án.
Filipko József az MKP városi szervezte nevében üdvözölte az egybegyűlteket, közöttük Czimbalmosné Molnár Éva főkonzult. Bemutatták a
jelölteket. Ondová Reiter Flórát, Gergely Papp Adriannát, Farkas Ivánt és a listavezető Csáky Pált.
Elsősorban arról esett szó, hogy számunkra mennyire fontos az Európa Unió. Ondová Reiter Flóra hangsúlyozta, nagyon sok fontos témában születik ott döntés, amit kevésbé érzékelünk. Az EU-t rengeteg kritika éri. A legnagyobb pozitívum, hogy 8 éves fia nem érzékeli, mi az, hogy határ. Az integráció nem jelent beolvadást. Nekünk meg kell maradnunk. Helyi szinten nagy akadályokba ütközünk, ami megmutatkozott a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 programjai keretében, ezért fontos jelenlétünk ezen a szinten.
Gergely Papp Adrianna polgármester többedmagával naivan úgy gondolta, az EU azért alakult, hogy a leszakadt régiókat felemelje. Nem ez történt. Sőt, Gömör és Közép-Szlovákia még inkább lemaradt. A helyzet siralmas. A pénz nem oda jut el, ahová kell. Ebben nem az EU a ludas egyedül. Mi is, mert nem biztos, hogy minden lehetőséget kihasználtunk. Ma már lehet egyenesen az EU-nál 
pályázni. Megdöbbenve látta, mennyi kihasználatlan lehetőség van. Milliókkal dobálóznak, csak nem tudjuk, hogyan megszerezni. Bonyolult a pályázati rendszer. Brüsszelben meg nem tudnak tanácsot adni, nincs olyan tanácsadó pont, amely eligazítana.
A településeteket felosztották, fejlődőekre, fejlődés közeliekre, és fejlődésképtelenekre. Debrőd, ahol polgármester, a fekete listára került. Így nem tudnak pályázni. Ha a vidék alulfejlett ez előbb-utóbb megmutatkozik a városokban is. Az MKP-n kívül semelyik pártnak sem szívügye, hogy tegyen valamit régiónkért.
Farkas Iván az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke azzal kezdte, az emberek számára Strasbourg és Brüsszel messze van. Ezért a választásokon 20%-os részvétel várható. Ezt kívánta cáfolni. Nem a szociális támogatáson, hanem a munkán alapuló gazdaságot kellene megvalósítani. Lehet az adottságokra építeni. Dél-Szlovákiában nagyon jó a termőföld és az időjárás. 1993-ban 
Szlovákia 90%-ban önellátó volt, ami a mezőgazdasági termékeket illeti, tavaly csak 40%-ban volt az. Ezért van munkanélküliség. Zárkóztassuk föl a régiókat! Ne vándoroljon el a munkaerő. Ehhez korszerű utakra, vasúthálózatra, ütőerekre van szükség. Az EU-s támogatásokból épülő utak, vasutak ne kerüljék el a mi vidékünket. E nélkül nem tudjuk elérni, hogy munkahely-teremtő beruházások létesüljenek. A közbeszerzéseknél az itteni vállalkozók kerüljenek helyzetbe. Nem mindegy, hogy mit kapok a pénzemért. Vacakot vagy minőséget. Szlovákia rákfenéje a fővállalkozói és alvállalkozói viszony. Ha az előbbi megkapja az összeget, annak arányában kapja meg azt az alvállalkozó is. A beruházások, fejlesztések 70%-át az európai költségvetés fedezi. Rengeteg dolgot lehetett megpályázni. A kassai kerület pályázatai sikeresek voltak. Ma még inkább lehet egyenesen pályázni. Lobbizni kell ez ügyben és ezért ott kell lennünk.
A Baross Gábor Terv (BGT), mely Dél-Szlovákia komplex felzárkózásának ütemterve, elkészült. Az anyag nyomdában van. Május utolsó hetében nyilvánosság elé kerül. Ezt a következő 15 évben kell megvalósítani. Ezt kellene koordinálni Brüsszelben. Sikerült elérni azt, hogy a terv a szomszédos országokban a Kárpát-régió Üzleti Irodáin keresztül valósul meg. A BGT a Wekerle-terv részeként fog működni. Felpezsdülhet a gazdasági és ennek nyomán a társadalmi élet is. A magyar közösség és régiónk érdekét szolgálja mindez. Az utolsókból lesznek az elsők!
Csáky Pál következett. Elmondta, bármi is fog történni, Szlovákiából 13 képviselő kerül be az EP-be. Az első kérdés, milyen lesz az arány a kormánypárt és a szétforgácsolódott ellenzék között. A másik, lesz-e köztük magyar. Amíg egy pártunk volt, ha nagyon rosszul szerepeltünk volna, akkor egy jut be, ha jobban, akkor kettő, ha nagyon összeszedtük volna magunkat akkor három is. A szétforgácsolódás a magyar közösség kárára történik. A szakértők szerint, az MKP programja a legjobbak egyike.
Alapvető dolog, hogy mi magyarok vagyunk. Itt élünk Európa közepén. Nem akarunk innen elmenni. Büszkék vagyunk arra a kultúrára és civilizációra amit létrehoztunk. Meg akarunk maradni. Van itt egy államok fölötti szervezet, az EU. Ez nem tökéletes. Rá is vonatkozik a Parkinson-törvény. Hoz létre egy hivatalt, az majd terjeszkedni fog. Az EU ebben az irányban fejlődik, ami nem jó, de nem tudunk jobbat. A kilépés nem megoldás. Ha a 16.000 eurobürokrata felét elbocsátanák, akkor jobban működne. Decentralizálni kell a jogköröket. A problémákat látjuk, az Unió reformálásában vagyunk érdekeltek. A helyzet komoly. Az MKP körül remeg a léc. Az alacsony részvételi arány miatt nem vagyunk a parlamentben. Kevesen vagyunk itt is jelen. Ez nem elég! Legyenek mindannyian nagykövetek! – szólította föl a jelenlevőket Csáky. Van bő három hetünk. Ha mindenki hoz egy csapatot, ha mozgósítani tudunk, van esélyünk.
A jelenlegi kormány kint mást mond, mint otthon, és Európa ezt hagyja. Csináljanak, amit akarnak! Közösségünknek európai védelem kell. Ha nem tudjuk hangunkat hallatni ezen a szinten, akkor nagy bajban leszünk. Nem szabad félvállról venni ezt a választást. A helyzet nem reménytelen. Ha mindenki eljön, aki Bárdos Gyulára szavazott, akkor királyok vagyunk! Ez a felvidéki magyar közösség ügye. Ott akarunk lenni az európai folyamatoknál.
Ezt követték a hozzászólások és a vita. Ez számos fontos részletkérdésre mutatott rá. Mudra Rozália rámutatott, a Bodrogköz elnéptelenedése 1989 előtt kezdődött, amikor sokan az ostravai bányákba mentek el átlagon felüli fizetésért dolgozni. Alacsony szintű a tájékozottság. Sokan még azt sem tudják, mire jó a kerület.
Farkas válaszolva a kérdésekre közölte, a Bethlen Gábor Terv figyelembe veszi a kerületi fejlesztési terveket. A teendőket lebontja járási és helyi szintre. Felvázolja, milyen eszközöket kell megragadni. Figyelme az egész déli sávra kiterjed. Szlovákia az EU-támogatások felét tudja lehívni, de amit kapott, azt sem tudjuk, hol van.
A szakmunkás-képzés iránt elenyésző az érdeklődés. Pedig jó szakemberekre, mezőgazdászokra szükség lesz. Ha felemelkedési pályára kerülünk, a szülők gyerekeiket beíratják. A támogatási rendszert is át kell alakítani. Jelenleg csak az extenzív fejlődést részesül támogatásban. Minden mást leépítenek. Így nincs fejlődés. Meg kell szüntetni azt a diszkriminációt, hogy a legmagasabb bonitású földekért nagyon alacsony támogatás jár. Lobbizni kell Brüsszelben, hogy ez a diszkrimináció megszűnjön.
A műsor ezután Csáky Pál könyvbemutatójával folytatódott. A szerző két könyvét mutatta be, köztük az előző napon megjelent új kötetét is.
Az első a Csend és lélek. Mire van szükségünk? Csendre és lélekre. Majd a másik kötetre, És eljött az angyalt ismertette röviden. Egyik írása az ipolybalogi templom tornyán látható Szentkorona másolatának történetéről beszél. Hogyan fogott össze a falu és titkon visszahelyezte a korona hiteles másolatát a torony tejére. (Ennek a történetnek apám, Balassa Géza is részese volt, habár Csáky erre nem tér ki.) Ebben a kötetben öt elbeszélés található. Az egyik történet a 80-as évek végén kezdődik, amikor egy fiatalember, vagyis a szerző, elkerül egy kisvárosba és keresi a helyét, küldetését… Az egyik kisregény, a Pacsirta éneke öt generáción keresztül vezeti az olvasót. Vagyis a 19. sz. végétől a rendszerváltásig. Cseh legionáriusok, 1938, Észak-Erdély visszatérése, az 50-es, 60-as évek őrültsége… Ebből írt egy háromszemélyes darabot, melynek kassai bemutatójára május 12-én kerül sor. A címe Hit és hűség. Boráros Imre, Petrécs Anna és Tarics Péter játszik benne. A néző ebben sok zenével és filmvetítéssel találkozik. Ez az ötven perc a mi történetünk.
Csáky végezetül ennek a kötetének címadó történetét, az És eljött az angyalt foglalta össze, mely egy megtörtént esemény nyomán készült. Főhőse egy kelekótya juhász, akit senkit sem vesz komolyan, pedig nagy lélek lakott benne. Galambokat is tenyésztett. Amikor meghalt, sűrű hóesésben temették. A koporsónál egyszer csak megjelent három galamb. Senki sem tudta, hogy kerültek oda. Az angyal galamb? Megbecsülték ezt az embert érdemei szerint? – szól a lelkiismeretet piszkáló kérdés.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45551,45539,45371,45362″}
