A háború nem írhatja felül a nemzeti kisebbségek ügyét – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Háborús valóság, kisebbségi lét – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete című panelbeszélgetésen pénteken Budapesten.
Szili Katalin úgy fogalmazott: nem adhat felmentést a háború Ukrajnának az alól, hogy teljesítse a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogi kötelezettségeit.
Hozzátette:
Magyarország felelősséget visel a határon túli közösségeiért, a határon túli nemzetrészek „hozzánk tartoznak.”
„Ukrajna kapcsán a magyar külügy politikája arról szól, hogy szóvá tegyünk minden olyan kérdést, ami az Ukrajnában élő magyar polgárokat érinti” – fogalmazott, megjegyezve: a magyar kormány minden adandó alkalommal számon kéri a kárpátaljai magyarság jogait.
A főtanácsadó rámutatott:
az Európai Uniónak az lenne a dolga, hogy felszólítsa Ukrajnát a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. Európa azonban ehelyett legtöbbször hallgatásba burkolózik, belügynek minősíti a felmerülő kérdéseket és semmilyen lépést nem tesz
– rögzítette.
Szili Katalin hangsúlyozta: a kisebbségek helyzete hosszú távon stabilitási kérdés is Európa számára, annál is inkább, mert egyre nagyobb a bevándorló közösség az EU-ban. Ennek kapcsán jelezte: szükség lenne az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorlók jogainak, helyzetének különválasztására.
Kijelentette: minden elvárást, amit egy tagjelölt országnak teljesítenie kell, Ukrajna esetében is „be kell vasalni.”
A főtanácsadó fontosnak nevezte, hogy Európa tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a béke megteremtése felé vezetnek.
„Brüsszelnek tükörbe kellene néznie, megtesz-e mindent Európa békéjének megőrzése érdekében”
– szögezte le.
Szili Katalin azt mondta: „ilyet a világ nem látott”, hogy egy Európába igyekvő ország vezetője megfenyegeti egy másik ország vezetőjét, és az európai közösség hallgat ez ügyben. Hozzátette: az EU nemcsak, hogy szóvá sem teszi a fenyegetést, de finanszírozza is a háborút; most éppen 90 milliárd eurós támogatás kérdése van az asztalon.
Felidézte azt is, hogy Ukrajna már a háború kitörése előtti időszakban is „sajátos hozzáállást” tanúsított: nem ismerte el az őshonos nemzeti közösségeket, szűkítette a kárpátaljai magyarok jogait, pedig az EU társult országaként tilos lett volna a kisebbségek megkülönböztetése.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, noha Kárpátalját nem érték jelentős légitámadások, nem sérült jelentősen az infrastruktúra, nincs kijárási tilalom és működnek az intézmények, az emberek mégis nehéz helyzetben vannak, félelem és reménytelenség uralkodik. Elmondta, hogy a férfiakat gyakran törvénytelenül, erőszakosan mozgósítják, ami miatt sokan bujkálnak és nagy a társadalmi feszültség. „Fegyveres katonáknak nem lenne joga letartóztatni, igazoltatni, elhurcolni a polgárokat” – mutatott rá.
Brenzovics László közölte:
Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de becslések szerint a kárpátaljai magyarság száma 60-70 ezerre tehető, akik közül mintegy ötszázan vannak a hadsereg kötelékében, és nagyjából százan haltak meg a háború miatt.
Az elnök figyelmeztetett arra, hogy a születésszám csökkenése miatt Ukrajna olyan demográfiai helyzetbe fog kerülni, amiből szinte lehetetlenség lesz kilábalni.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hangsúlyozta: az erőszakos mozgósítás az utóbbi hónapokban arra a szintre jutott Ukrajnában, hogy a fegyveresek behatolnak a magánszférába, lakásokba, telkekre. A különítmények mentálisan sérült, fogyatékos embereket is rendszeresen elvisznek, a felmentést pedig csak komoly korrupciós pénzzel lehet megváltani – ismertette. Közölte továbbá, hogy a hajtóvadászat a digitális térben is zajlik, rossz a közhangulat, sok szolgáltatás elégtelenül működik, nincs munkaerő például az építkezéseken és más szakmákban, a lakosság egy része menekül, jellemzőek a tiltott határátlépések.
Ukrajnában jelenleg nem érvényesül a sajtószabadság, gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadság sem, a társadalom minden területére kiterjed a jogszűkítés – sorolta Szilágyi Mátyás, majd megjegyezte: érdekes kérdés, hogy ilyen körülmények között vajon lehetne-e biztosítani egy demokratikus választási folyamatot?
MTI/Felvidék.ma
