Ján Figeľ az alkotmánybírósághoz fordult a jelentős beruházásokról szóló törvény tavaly elfogadott módosítása kapcsán, mert szerinte a jogszabály nem védi kellőképpen a tulajdonjogot, kirekeszti az önkormányzatokat a döntéshozatalból, ezért a KDH számára elfogadhatatlan és alkotmányellenes.
A szlovák politikában naponta változik a helyzet az ellenzék és a kormánypárt viszonyában. Míg a múlt héten még nagy volt az egyetértés például a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Smer között egy olyan elvi kérdésben, mint az alkotmánymódosítás, e hét elejére újra az ellenzéki magatartást gyakorolja a párt.
Ugyan elltartott egy darabig, míg a KDH ráébredt, baj van a jelentős beruházásokról szóló törvénnyel (tavaly augusztus óta hatályos a jogszabály), de Figeľ szerint is jobb későn, mint soha. A kereszténydemokraták elnöke hétfői alkotmánybírósági beadványában arra keresi a választ, hogy az említett jogi norma tavaly elfogadott módosítása összhangban van-e az ország alapdokumentumával.
„Vissza kell adni a jogot az önkormányzatoknak, hogy ők dönthessék el, mi történjen a kataszterükben” – nyilatkozta Figeľ, miután bejelentette, összegyűlt a panasza beadásához szükséges számú képviselői aláírás a parlamentben (az SDKÚ, a Most-híd, az Egyszerű Emberek támogatásával), így hát lépett.
Egyben azt is kéri az alkotmánybíróságtól, hogy döntéshozatalig függessze fel a törvény hatályosságát. Félteni kezdte ugyanis az emberek vagyonát az esetleges kisajátításoktól. Pedig Martin Poliačik, a Szabadság és Szolidaritás képviselője még a módosító javaslat 2013-as beterjesztésekor figyelmeztetett, hogy az állam rá akarja tenni a kezét az állampolgárok vagyonára, mivel a jelentős beruházásokról szóló törvény bővíti a kisajátítások lehetőségét.
Igaz, a javaslat ellen az akkori KDH-s frakcióvezető, Pavol Hrušovský is kikelt, mivel szerinte ilyen lényeges módosítást kormányjavaslatként kellene beterjeszteni, nem pedig képviselői indítványként.
Ám a smeres Maroš Kondrót nevével fémjelzett módosítást megszavazta a kormányzó többség. Ennek értelmében minden 100 millió eurót elérő, vagy 300-nál több munkahelyet teremtő beruházás jelentősnek minősül, s az ilyen esetekben az állam részéről könnyebb a közérdekben történő kisajátítás is. S bár már akkor szóba került az alkotmánybírósági jogorvoslat, senki sem lépett ez ügyben.
Figeľt, saját elmondása szerint, most annak megakadályozása vezérli, hogy visszafordíthatatlanul sérüljön a polgárok tulajdonjoga. A szóban forgó módosítás ugyanis a kereszténydemokraták szerint lehetővé teszi, hogy a kormány bármilyen építkezést jelentős beruházássá minősítsen, elég ha valamilyen viszony kimutatható a ténylegesen jelentős befektetés és egy adott építkezés között.
Ivan Šimko, a KDH alkotmányjogi szakértője szerint így aztán a magántulajdonhoz való jog és az önkormányzati jog is komolyan sérülhet. A kereszténydemokraták szerint a kormány egyszer már élt a módosítással, amikor idén januárban a horvátjárfalui (Pozsony része) polgárok megkerülésével jóváhagyta a TriGránit Metropolis projektjének támogatását.
BA, Felvidék.ma