Újabb színvonalas közösségépítő kirándulásban lehetett részük a lévai magyaroknak 2014. Július 5–6-án. Ezúttal a Csemadok városi alapszervezete szervezésében, közös történelmünk és kultúránk megismerése, valamint a felebaráti kapcsolatok ápolása jegyében. Szombaton napközben Sárospatak nevezetességeivel ismerkedtek, este remek tokaji borokat kóstolhattak, másnap pedig a miskolctapolcai barlangfürdőben pihenhették ki a hosszú út fáradalmait.
Sárospatak több mint 800 éves történelme során sok jelzőt érdemelt ki. Nevezték „iskolaváros”-nak, „Magyar Cambridge”-nek, „Bodrogparti Athén”-nek, vagy a „magyar forradalmak oroszlánbarlangjá”-nak. Petőfi Sándor ezt a sort, az Úti leveleiben, melyet pataki látogatása során írt, nem véletlenül bővítette a „Szent föld” elnevezéssel. Mert valóban szent az a hely, ahol nyolcszáz évvel ezelőtt Árpád-házi Erzsébet született. „Ó boldog asszony, ó csodálatos feleség, ó kedves Erzsébet, akit Isten kegyelmével betöltöttnek mondanak…” – kezdte bulláját 1235-ben IX. Gergely pápa, amikor II. András magyar király leányát halála után alig négy évvel az egyház szentjei közé fogadta.
Magyarország történetében kevés olyan személyiség van, akinek emlékezete 800 év óta nemcsak egy ország, hanem egy egész kontinens, sőt a világ keresztyénjei emlékezetében elevenen él. Erzsébet azok közé tartozik, akinek sugárzása ma sem csökkent. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az a pár sor, amit II. János Pál pápa Erzsébet halálának 750. évfordulóján a magyarokhoz írott levelében megfogalmazott: „Legyetek büszkék arra, hogy a magyar földből sarjadt Erzsébet Európa, sőt világszerte ismert és szeretett szent lett! Korát meghaladó távlatokban gondolkodott, zseniális szívvel megérezte a szeretet egységesítő erejét és az egység mély igényét.” Szent Erzsébet alakja olyan személy, aki ma is példát és fogódzót adhat az értékválsággal küszködő Európának. Olyan személy, aki szorossá fűzi a lelki kötelékeket az Unió országai között. Hiszen gondoljunk csak bele: Erzsébet összeköti Sárospatakot Kassával, Pozsonnyal, Erfurttal, Wartburggal, Perugiával és mindazon városokkal az Unióban, ahol ma Szent Erzsébet tisztelete él.
Az idegenvezető ezen kívül megismertette a kirándulókat a város Makovecz Imre keze nyomát rajta hagyó városképpel, a pataki diákokkal, közös sétájuk során a szoborparkon keresztül eljutottak a Sárospataki Református Kollégiumba, ahol Commenius is tanított, a várba, ahol I. Rákóczi Györgynek felajánlották az erdélyi fejedelemséget és kellemes sétát tehettek a belvárosban.
A tokaji elszállásolás után a Tokaj Kereskedőház Zrt. szegi, hatalos hegyi pincészetébe látogattak el a lévai vendégek. A Magyar Állam tulajdonában lévő nemzeti pincészet, a több mint 300 éves történelmi Tokaji Borvidékhez tartozik, amely 2002 óta az Unesco Világörökség része. Legnagyobb borászataként a magyar borászati tradíció és hagyomány legfőbb őrzője és védelmezője, mondta el Naár Ferenc pincevezető. A Tokaj Kereskedőház több mint félévszázados borászati tapasztalattal rendelkezik, ezáltal mindig is meghatározó szereplője volt Tokaj-Hegyalja életének. A borászat az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, amely érintette a vállalat teljes egészét a vállalatirányítástól kezdve, a saját szőlőterületek rekonstrukcióján át, az érlelő hordópark részbeni felújításáig. A borászati feldolgozás korszerű technológiája méltó a Tokaji bor és a Tokaji borvidék hírnevéhez, összhangban van a Tokaj-hegyaljai tradíció megőrzésére irányuló törekvésünkkel és biztosítja a borok kiváló minőségét. Tokaj-hegyalja egyetlen nemzeti tulajdonban lévő pincészete ma már modern borászati feldolgozó technológiával készíti borait, melyet több mint 30 ország piacaira juttat el.
Maga a pince négy – több száz éves – földalatti kőporbányát köt össze ez az öt kilométernyi kétszintes pincerendszer, mely Közép-Kelet Európa legnagyobb borospincéje. A közel 400 éves kőfejtő az évszázadok folyamán alakult ki. A belőle kitermelt kőport háztartási súrolóanyagnak és építőanyagnak használták. A kétszintes pincerendszer alsó szintjének hőmérséklete 10-11 C°, melyet döntően aszú borok érlelésére használnak. A felsőszint 11-12 C° hőmérsékletű, amely a szamorodni borok érleléséhez ideális. A Tarsovits terem külön egysége a pincének, amely az öt hajós elrendezéssel 3500 hl bor érleléséhez biztosít optimális környezetet. A pincében jelenleg 5400 db tölgyfahordó található 20.300 hl kapacitással. A pince felső szintjén helyezkedik el a bormúzeum. Három termében 29.000 palack került elhelyezésre. A legrégebbi évjárat az 1920-as évből való .A szortiment a 70-es évek végéig nyúlik. A palackok – mint a Tokaji pincékben általában – állítva kerültek tárolásra, amit a páratartalom és az állandó hőmérséklet tesz lehetővé. Így tud kialakulni a palackokon a nemes penésszel, amely a világon egyedülálló megjelenést biztosít eme nemes tokaji borok számára. A prémium kategóriájú borokat szintén a felső szinten, a muzeális résszel szemben, két teremben érlelik palackban. Jelenleg 138 ezer palack van itt betárolva. Ezen palackok érlelése fektetve történik, a speciálisan kialakított homokágyakon. Külön egymástól fallal elválasztott részekben, amelyek befogadóképessége egységesen 6700 palack. Az itt töltött több éves esetleg évtizedes palackos érlelés során kerülnek a prémium kategóriájú borok a boltok polcaira és a fogyasztók poharába. Nagy élmény volt kóstolgatni az itt kínált nedűkből.
A megérdemelt pihenés és a reggeli utáni Tisza-parti séta után a miskolctapolcai barlangfürdőbe vezetett a kirándulók útja, ahol a felüdítő fürdőzés mellett jóízűeket beszélgettek egymással a csemadokosok, de a kiránduláson résztvevő más lévai civil szervezet képviselői is.
További képek a kirándulásról megtekinthető a Képgalériában ITT >>>.
Wirth Jenő, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46431,47027″}
