Az Alkotmánybírósághoz és a köztársasági elnökhöz fordulnak az ellenzéki parlamenti képviselők a kormányzó Smer-SD eljárása miatt. A kormányzó többség ugyanis a testület szeptember 9-ei ülésén az ellenzék tíz törvény-, illetve törvénymódosító javaslatát elutasította, amit Jana Laššáková, a parlament alelnöke azzal indokolt, hogy azok a helyhatósági választással kapcsolatosak, és a parlamentnek csak a választás után kellene tárgyalnia azokról. Az ellenzék válaszul erre a lépésre szerdán valamennyi javaslatát visszavonta a szeptemberi ülésről, és képviselői a szavazásokon sem fognak részt venni.
Ján Figeľ, a KDH elnöke a mai nap folyamán Andrej Kiska köztársasági elnököt is tájékoztatja az ellenzéki javaslatok elutasításáról, Daniel Lipšic független képviselő szerint pedig Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy az értelmezze, a parlamenti többség nem sértheti a képviselők törvényalkotási kezdeményezésre vonatkozó jogait. Lipšic szerint a képviselőknek alkotmányos joguk a törvény-előterjesztés, s bár a parlamenti testületnek nem kell azokat jóváhagynia, megtárgyalnia azonban meg kell. Lipšic azt is megjegyezte, a 2010-es parlamenti választás előtt a parlament egy csomó populista törvényről is tárgyalt, mint például a kettős állampolgárság megtiltása vagy a hazafias törvény – tájékoztat a SITA hírügynökség.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint a 24 év alatt, amióta a parlament tagja, ilyen még nem fordult elő. Pavol Frešo, az SDKÚ-DS elnöke az ellenzéki javaslatok elutasítását a demokrácia lábbal tiprásának tartja. A kormánytöbbség így akarja szerinte az ellenzék száját befogni. Frešo szerint az ellenzék Pavol Paška házelnök leváltási javaslatát is fontolgatja. Jozef Mihál, az SaS parlamenti képviselője úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselők egymillió választópolgárt képviselnek a parlamentben, az egymillió választót azonban nincs, aki képviselje, ha az ellenzéki képviselőktől megtagadják a jogaikat a törvények előterjesztésére. Azt is megkérdezte, mi lesz az ellenzéki javaslatokkal a helyhatósági választás és a parlamenti választás előtti üléseken. „Akkor majd minden javaslatunkat elutasítják?” – tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.
A politológusok politikai szimbólumnak tartják az ellenzék jelzett lépéseit. Ján Baránek, a Polis Slovakia elemzője szerint az ellenzék lépései törvényes eszközöknek számítanak, bár szimbolikus jelentőségűek, az Alkotmánybíróság végzése azonban fontos lehet a jövőre nézve. Grigorij Mesežnikov, a Közéleti Kérdések Intézetének elnöke szerint a jelenlegi egypárti kormányzás időszakában gyakran megesik, hogy a parlament napirendjéről elutasítják az ellenzéki javaslatokat. „A bojkott az ellenzék számára törvényes forma, jobb azonban, ha nem kerül sor erre egyik fél részéről sem. Az ellenzéknek azonban nincs más eszköze, mint ilyen eléggé erős jelzéssel a nyilvánosság tudtára hozni, hogy a törvényes javaslatait nem fogadják el” – fogalmazott Mesežnikov, aki szerint senki sem foszthatja meg az ellenzéket a jogától, hogy a saját javaslataival részt vegyen a törvényhozásban.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48483″}
