Rieger Tibor szobrászművész önszorgalomból másfélszeres nagyításban újraalkotta és bronzba öntette Szent István királyunk koronázó palástját, amelyet néhányszor volt szerencsém megcsodálni. Nagyszerű alkotás, amely az ezeréves műkincs olyan, eddig rejtett művészi megoldásait és szépségeit tárja fel, ami lenyűgözi a látogató szemlélőt. Az alkotó szívesen venné, ha méltó helyen fölállíthatná, közkinccsé tenné ezt a 210 cm magasságú és 434 cm hosszúságú nagyszerű műalkotást, amely Óbudán, műteremlakása udvarában van. Szerintem jól illene Székesfehérvárra, akár a királyi romkertbe, akár a Szent István székesegyház falára, vagy más méltó környezetbe, ahol a szélesebb közönség láthatná. Úgy vélem e műalkotás méltó környezetben való elhelyezése nemzetünk és a Magyar Katolikus Egyház dicsőségét egyaránt szolgálná, de hogy hová illene és milyen honoráriumot kér érte a művész, azt a mű jövőbeni tulajdonosának vele közösen kellene eldöntenie. A közvélemény előtt nem egészen ismeretlen e bronzba öntött koronázó palást, mivel a Heti Válasz 2006 tavaszán képet és hírt is közölt róla.
Rieger Tibor elérhetősége, postacíme: 2000 Szentendre, Acél u 12/B
Tisztelettel ajánlom szíves figyelmükbe Rieger Tibor műalkotását.
Rövid ismertetés az alkotóról:
RIEGER TIBOR 1940-ben, egy csallóközi kis faluban, Királyfiakarcsán nevelkedett, ahonnan családját a II. világháború után áttelepítették Győr megyébe, Levélre. A győri bencés gimnázium után, a Képzőművészeti Főiskolát végezte el, két évtizede Szentendrén él.
Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit, mivel legjelentősebb szobrai megrendelésre készültek. Megbízásait zömmel pályázat útján nyerte el. Ez a nagyszámú pályázati siker szobrászati leleményét dicséri, amely a megvalósítás fokozott figyelmével, a minden részletre kiterjedő alapossággal és műgonddal teljesedett ki.
Szobrai közül néhány:
Kecskeméten a nagytemplom falán, Pécsett a Barbakán mellett, Hegyeshalmon és Levélen állították fel II. világháborús emlékműveit. Az emlékműállítás indíttatása mindegyik esetben ugyanaz, de a tartalmi megközelítés és a formai megoldás minden esetben más.
Győr város részére készítette a korzón elhelyezett Szent György kutat, a Széchenyi téren pedig JEDLIK ÁNYOS– CZUCZOR GERGELY ragyogóan megkomponált, életnagyságúnál nagyobb közös szobrát.
Várpalotán állították fel az invenciózus 1848-as emlékművét, Kecskeméten pedig egész alakos SZENT ISTVÁN szobrát. PÁZMÁNY PÉTER nagyméretű domborműve Budapesten, az iskolaalapító érsek nevét és szellemét őrző egyetem falára került.
Mosonmagyaróváron a kegyetlen sortűz emlékére tervezett szobra, az 1956-os forradalom monumentális jelképévé nemesedett. A pannonhalmi bazilika főbejáratának bronz kapuja- mérvadó vélemények szerint, a mai magyar szobrászat egyik csúcsteljesítménye.
Balatonbogláron 2004. április 3-án, viták közepette, a római katolikus templom kertjében állítottuk fel TELEKI PÁL tudós-államférfi életnagyságú ülő bronzszobrát, melyben én is közreműködtem.
Rieger Tibor azóta újabb köztéri szobrokat alkotott, melyek közül megemlítem a Somogy megyei Tabon lévő 1956-os emlékművet, az NDK-s menekülteket mentő Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szarvas Gábor utcai templomkertjében fölállított BEFOGADÁS szobrot, a Bécsi Irgalmasok Kórházának előterében MINDSZENTY JÓZSEF bíboros félalakos bronzszobrát és Győrújbaráton, az új rendházban SZENT ALEXIUS egészalakos kőszobrát.
A Szent István koronázó palástjáról készített mű alkotására belső elhivatottsága ösztönözte.
A KAIROSZ Kiadó Miért hiszek? sorozatában most jelent meg Molnár Pálnak a művésszel készült interjúkötete: „A MŰVÉSZET ŐSZINTE, MÉLY HIT” címmel.
Bakos István
