A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), a SZMPSZ Komáromi Regionális Pedagógiai Központja, a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület, valamint a rimaszombati Pro Scholis társszervezésében, november 7-9. között Radnóti Miklós Emlékkonferencia címmel háromnapos szakmai találkozóra került sor a Komáromi járásbeli Paton.
„A 12. alkalommal megrendezett szakmai találkozó, a konferencia célja most is, mint mindig, az volt, hogy a magyar nemzet nagyjaira kellőképen megemlékezzünk, valamint hazai és magyarországi előadók részvételével megismerkedjünk a legújabb kutatási módszerekkel. Számunkra nagyon fontos, hogy alkalmat teremtsünk a kutató szakemberek, valamint a gyakorló pedagógusok találkozására, eszmecseréjére. A konferencia programját Ádám Zita az SZMPSZ szakmai alelnöke állította össze” – tudtuk meg Jókai Tibortól, az SZMPSZ elnökétől.
Az emlékkonferencia fővédnöke Tverdota György, a Miskolci Egyetem tanára volt, aki nagy figyelemmel és odaadással hallgatta, majd értékelte az elhangzottakat. „A pathi welness szállóban megrendezésre kerülő szakmai konferencián magyarországi Radnóti kutatók adtak elő, felölelve az egész életművet, rendkívül széles spektruma volt az előadásoknak” – mondta el Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke. A magyarországi előadók mellett részt vettek felvidéki meghívott szakemeberek is, mint Ferencz Anna, a Sajógömöri MTNY Alapiskola tanára, Petres Csizmadia Gabriella, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa és B. Kovács István gömörológus Rimaszombatból.
B. Kovács István Radnóti Miklós gömöri kötődéséről is szólt. Előadásából kiderült, hogy apai ágon a költő nagyapja, Glatter Jónás Rozsnyón született, s a közeli Uzapanyitról házasodott (amelyet Kodály Zoltán tett halhatatlanná a „panyiti halastó” c. népdal révén). Édesapja, Jakab pedig Nemesradnóton született. A költő nem egy alkalommal járt Gömörben, így fiatal fiúként gyakran tettek rokoni látogatást Grosz Dezsővel, gyámjával, Dobsinán és Krasznahorkán, felnőttként pedig Runyában. Mint Naplójából kitűnik, tudatában volt apaági felmenői itteni gyökereinek. B. Kovács István kiemelte annak fontosságát, hogy a köztudatban elterjedjen és meggyökerezzen a tény: Radnóti Miklós a Gömörben lévő Nemesradnót, apja szülőfaluja után választott magának költői nevet. Előadásában arra intett, hogy a kirekesztést és szembeállítást sugalló „vagylagos” felfogás helyett – vagy zsidó vagy magyar – , a befogadó, közelítő „és” kötőszó használata a helyénvaló. Ahogyan Radnóti Miklós egyszerre vette tudomásul zsidó származását és vallotta, vállalta magyar voltát, éppúgy lehet az ember egyszerre magyar, zsidó, gömöri és egyben európai. A kérdés súlyos, akár egy történeti visszatekintés keretében értékeljük, akár a lehetséges jövőkép részeként vizsgáljuk – elemezte az előadó. A zsidó származású, felnőttként katolikus vallásra tért és megkeresztelkedett, magyarságát a legnehezebb körülmények közepette is következetesen vállaló, származása miatt mégis mártírhalált halt Radnóti Miklós példája örök mementó a számunkra. Arra int bennünket: fogadjuk el egymást a magyarságban!
Az esti előadásokat kultúrműsor színesítette: a résztvevők a Korzár együttes megzenésített Radnóti-verseit hallgathatták meg, valamint az SZMPSZ által meghirdetett „Alkotni jó” képzőművészeti pályázat díjazott alkotásainak kiállítását tekintették meg. A konferencián több, mint 90 résztvevő pedagógus egyöntetű véleménye az volt, hogy az előadások igényesek és igazán tartalmasak voltak, mindenkit lebilincselt. Fenyő D. György, a Radnóti Gimnázium tanára, visszatérő vendégként olyan újszerű, ámde igényesek feladatokat, módszertani fogásokat mutatott be, amelyek tanári szempontból komoly szakmai tudást igényelnek, a gyerekek számára viszont könnyednek, játékosnak tűnnek.
A kiváló szakember bemutatta, ezeken a feladatokon keresztül könnyedén lehet megtanítani a gyerekeket és a tanulókat egy-egy költő sajátosságára, költői eszközeire. A hallgatóság zömmel magyar szakos tanárok voltak. Vörös Máriától megtudtuk, hogy Gömörből egy egész autóbusznyi pedagógus érkezett, de jöttek Kassán túlról, Pozsony és környékéről, egyszóval az egész országból.
Az emlékkonferencia harmadik napján tanulmányúttal fejeződött be a színvonalas szakmai találkozó. „A tanulás így kapcsolódik össze az ismeretszerzéssel, illetve a legújabb kutatási eredményekkel. A pedagógusszövetség célja az, hogy olyan helyeket próbálunk mindig megmutatni, amit aztán később a gyakorló pedagógusok követhetnek, meglátogathatják osztálykirándulások során és elmélyíthetik a gyerekek ismeretszerzését, tudásukat bővíthetik a tanulmányúton szerzett tapasztalatokkal”- mondta el Jókai Tibor.
A pedagógusok Pannonhalma után Radnótival kapcsolatos győri emlékhelyeket látogatták meg, majd egy délutáni program keretén belül az ismét felállított és (éppen ma) felavatott Radnóti szobornál, Abdán fejezték be a programjukat.
Abda község Önkormányzata a Rábca töltés melletti emlékhelyen Radnótinak és a 21 mártírhalált szenvedett társának 70. évfordulója alkalmából ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással tiszteleg. Az eseményen Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is részt vett. Az ünnepélyen Nagy Versmondással emlékeznek a nagy magyar költőre, verset szaval Jordán Tamás színművész is.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Szalai Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49347,49143,47295,49818″}
