November 17-én, a Gyengéd Forradalom kitörésének huszonötödik évfordulóján, 15:45-kor találkozunk, hogy kassai őrjáratot tartsunk. Ezzel utalni kívánunk Márai Sándor: Kassai őrjárat c. munkájára, mely burkoltan Rembrandt Éjszakai őrjárat c. festményére hivatkozik. A polgárok őrjáratot tartottak, hogy megvédjék önmagukat a külső és belső ellenség ellen. Ennek most is ez a célja.
Többen azok közül, akik az események résztvevői voltak, jelen lesznek. Többek között Lev Bukovský, akkori rektor.
A Kassai Információs Központ (MIC) előtt találkozunk (Fő u. 32). Ahol a kirakatban megnézünk néhány akkori plakátot, majd egy rövid filmet a negyedszázada lezajlott eseményekről. Azután átmegyünk a szemközti sarokházhoz, ahol az emléktáblánál emlékezünk az egykori reményteljes eseményekre. Utána elmegyünk a vármegyeháza elé. Ennek az épületnek erkélyéről hirdette ki Zdeněk Fierlinger a Kassai Kormányprogramot, melyről Illyés Gyula helytállóan állapította meg, hogy „a gyászos emlékezetű kassai kormányprogram… a Lebensraum tébolyának klinikai tüneteit mutatja.” (Beatrice apródjai, 1979). Itt tiltakozunk az épületen elhelyezett, az eseményt dicsőítő emléktábla ellen. Azt leragasztjuk. Az ellen is felemeljük szavunkat, hogy egy lakótelep viseli egy olyan kormányprogram nevét, mely az emberi jogokat lábbal tiporta, amikor kollektív bűnösökként beszélt a németekről és magyarokról, mely az 1948-as totalitárius hatalomátvétel előkészítését szolgálta.
Ezután egy emléktábla előtt állunk meg, mely a kommunisták áldozatainak emlékére állítottak, majd az egykori újságárusbódé mellett a Fő utcán, mely a Hét Tisztességes, Szlovákia Regionális Pártja bérelt ki, hogy reklámozza elfogadhatatlan és embertelen elképzeléseit a roma nők sterilizációjáról és a Lunyík IX-es lakótelepen lakó romák brüsszeli repülőgépútjáról. Ott leragasztjuk ezeket a felhívásokat és tömeges sms-t küldünk a párt elnökének. Majd visszatérünk a kiindulóponthoz. A részletek tisztázására a következő órákban kerül sor.
Az őrjárat tehát megemlékezés az egykori eseményekre és egyben figyelmeztetés kíván lenni, hogy rendezni kell a múlt és jelen embertelenségeit. 1989-ben nem azért fagyoskodtunk azt utcán, hogy újabb embertelenség következzenek és ne kerüljön sor a múlt rendezetlen ügyeinek szőnyeg alá söprésére.
Mindenkit szeretettel várunk, hogy őrjáratuk minél népesebb legyen.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49990,49975,49960,49951″}
