Bizonyára nem tette boldoggá a génmódosított organizmusokkal végzett hazárdjátékban világelső amerikai Monsanto biotechnológiai vállalatot (és másokat) az Európai Parlament január 13-i döntése.
A strasbourgi plénum által 480 igen, 159 nem szavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály – habár a hatályos GMO-engedélyezési eljáráson nem változtat – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghatározott okokra hivatkozva saját területükön megtiltsák génmódosított organizmusok termesztését.
A tiltás vonatkozhat egyes konkrét növényfajtákra éppúgy, mint bizonyos körülírt tulajdonságokra, amelyek a génmódosított szervezeteket jellemzik. A tiltás alapjául szolgáló okok is viszonylag tág teret nyitnak a tagállamok számára: hivatkozni lehet például társadalmi vagy várostervezési okokra éppúgy, mint a legkézenfekvőbb környezetvédelmi szempontokra vagy épp agrárpolitikai törekvésekre.
Ez utóbbi tekintetében például Magyarország céljai világosak, a GMO-k korlátozása, tilalma egyértelmű magyar érdek. Olyannyira, hogy maga az Alaptörvény is tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, miután rögzíti, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország egyebek mellett „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” segíti elő (XX. cikk). A kormánypárti magyar EP-képviselők ennek megfelelően nagy sikerként könyvelték el az EP keddi (január 13.) döntését.
A szlovákiai képviselők is pozitívan értékelték a tavasztól hatályba lépő EU-s jogszabályt.
Monika Smolková, a kormányzó Smer-SD európai parlamenti képviselője szerint az európai piac kicsi, a génmanipuláció következményei viszont nincsenek még kellőképpen feltárva, éppen ezért csak nagyon szigorú feltételek mellett szabad engedélyezni a génmódosított növények termesztését. Emlékeztetett arra is, hogy a félelmek leginkább az amerikai Monsanto génmódosított kreálmányaival kapcsolatban terjedtek el Európában. Szlovákiában ugyanakkor 225 ezer hektáron termelnek kukoricát, ebből a Monsanto boszorkánykonyhájából származó génmódosított fajtát 100 hektáron.
Hasonlóképpen pozitívan nyilatkoztak a szlovákiai ellenzékhez tartozó pártok képviselői is, így Richard Sulík (SaS) és Ivan Štefanec is üdvözölte a döntést.
Az Európai Parlament határozatáról megkérdeztük Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselőjét is, aki nem csak mint politikus, de mint biokémikus is kifejtette véleményét a témáról hírportálunknak:
„Osztom a tudósok többségének véleményét, amely szerint jelen pillanatban nem tudhatjuk, okoz-e (okozhat-e) és ha igen, milyen genetikai változásokat az emberi szervezetben a manipulált géneket tartalmazó élelmiszer. A tudósok arra is figyelmeztetnek, előfordulhat, hogy csak a harmadik-negyedik generáció számára válnak nyilvánvalóvá a GMO által kiváltott esetleges humángenetikai változások. Ezért a tudósok többsége (a híres alapdefinícióból kiindulva: tudom azt, hogy semmit sem tudok) óvatosságot ajánl ebben a kérdésben. Ilyen megfontolások alapján került bele a magyar alaptörvénybe is a genetikailag modifikált termékek termelésének és terjesztésének tiltása. Az EP tegnap úgy döntött, hogy ezt a hatáskört visszautalja a tagállamok szintjére, tehát minden tagállam szabadon eldöntheti, hogy engedélyez-e ilyen termékeket, vagy sem. A lépés szakmai tartalma mellett az a politikai momentum is érdekes, hogy az EU ebben a kérdésben a tagállami jogkör megerősítése mellett döntött. Ez persze okoz majd a jövőben komplikációkat, például az USA-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény megfogalmazásakor”.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma