Az Ipolyság melletti Gyerk község, az egykor sokat szenvedett, jómódú gazdafalu is megannyi látnivalót kínál. Nem kivétel ez alól a falu köztemetője sem, amely közvetlen a főt mellett található. Ma itt áll Nepomuki Szent János felújított szobra. Az egykor színezett alkotás mára egyszínű lett, s a restaurálás után a templomkerítés közelében kapott helyet.
A szobor 1970-ig ez a község közepén állt. Ekkor szélesítették a régi országutat, s áthelyezték azt a falu keleti felébe, azaz a temetőbe. 1943-ban a Tisza István Cserkészcsapat tagjai kutattak Gyerken, s ekkor ezt jegyezték fel falutörténetükben a szobor kapcsán: „Az út mellett, a község közepén Nepomuki Szent János szobra áll. Ez egyébként az egyetlen szobor is.” Majd közölték annak dedikációját is, mely olvasatuk szerint így hangzik: „NEPOMVKI s. Iano/ snak a Ió Hires/ néV VálaszTott/ patrónVssának/ tIszteLeTére áLLI/ ToTTa háLaaDó hI/ Ve SzVnyogh Iános/ GYERKI IoBBÁGY”. A állítás éve pedig 1790. ( EA 21589.3.l.) A szent kultuszának emlékéről Fábián János egyháztörténész, a vidék jelkes papja is írt. Publikációjában ezt olvassuk: „Nep. Sz. János szobrát Szúnyogh János gyerki jobbágy állította 1790-ben, amint a latin és magyar felirat bizonyítja: DIVO IoannI nepoMVCeno pIVs eIVs CLIens posVIt Ioannes SzVnyogh GyerkIensIs – NepoMVkI sz. Iánosnak a Ió hÍr és néV VáLasztott pátronVsának tIszteLetére áLLÍtotta háLaaDó hIVe SzVnyogh Iános gyerkI Iobbágy”. (1867:837)
A szoborról Tipary László falumonográfiájában szintén olvashatunk (2006:134, 142, 175), ám részletesebb leírást itt nem találunk. Nepomuki Szent Jánosnak egykor valószínűleg nagyobb kultusza lehetett Gyerken, amit az is bizonyít, hogy a szobrot az öreg templom közelében állították fel, az új templomban pedig egy faszobra is van a szentnek. A gyerki szabadtéri Szent János-szobor ugyanabból a kőfaragóműhelyből kerülhetett ki, amelyből az egegi és a felsőtúri szobrok. Ezeket szintén a XVIII. században emelték, hasonló magas és díszes, szürkés talapzaton, mint a gyerkit. Jánost eredetileg fekete reverendában, fehér karingben, piros palástban, fején birétummal, kezében nagy kőfeszülettel ábrázolták.
Gyerk község temetőkápolnájáról a falumonográfiában mindössze néhány sort olvashatunk, a részletesebb leírás, az építés évszámának és a szakrális emlék védőszentjének említése nélkül. A kiadványban többek közt ezt írják: „A temetőben áll egy kápolna, benne oltár. Temetéskor szoktak itt misét bemutatni, de a nép kint állt, mert ez kicsi. Rajta két emléktábla: Tóth Györgyé, aki meghalt a II. világháborúban. Szülei állíttatták. És Sinkó Ferenc emléktáblája 2004-től.” (Tipary, 2006:142)
A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Sematizmusa szerint a kápolna 1900-ban épült, s a Legszentebb Megváltó
tiszteletére szentelték fel. (1995:101) A Esztergomi Főegyházmegye című kiadványban viszont azt olvassuk, hogy Gyerk „temetőjében 1895-től Flagelláns Megváltó kápolna van”. (Hegedűs-Tóth, 2000: 220) Az idézett Tisza István Cserkészcsapat kérdőíves gyűjtésében is találunk utalást az építménnyel kapcsolatban, mégpedig az alábbit: „Kápolna egy van, a temetőben lévő. Építési éve 1891. A kápolnát építtette Kovács Katalin, férjezett Balla Györgyné”.(EA 21589, 1943:2-3)
A kápolna tulajdonképpen egy téglalap alakú, nyeregtetős, pléhvel fedett építmény. Homlokzata háromszögcsúcsban végződik, rajta egy huszártoronnyal. Ebben egy kis lélekharang lakik, tetején pedig kereszt áll. A szürkés építményt barna falsávok díszítik, s két ovális ablaka, egy félköríves, barnára festett, betonfalsávval szegélyezett ajtaja van. Oltárán két díszes fém gyertyatartó közt áll a fából készült Szentségtartó-szekrény, rajta egy nagyobb Krisztus-szoborral. A Megkötözött kezű Krisztusnak is nevezett szobor tulajdonképpen a Pilátus előtti Megváltót ábrázolja, derékig levetett piros palástban. A szobor előtt egy kisméretű korpuszos feszület áll.
A külső falon elhelyezett fehér márványtáblán ezt olvashatjuk: „TÓTH GYÖRGY/magyar bronz vitézségi éremmel/ kitüntetett hősi halott/ EMLÉKÉRE/ aki 1942. évi augusztus hó 10-én/ Oroszországban/ a staroshewojei karcokban/ hazája és egyháza védelmében/ 24 éves korában/ feláldozta ifjú életét// A gyászok könnye nem hullhat sírjára/ melyben ő a boldog feltámadást várja”. Egy másik, sárgás pléh táblára ezt a szöveget vésték: „Isten napszámában/ mindig megmaradtam// SINKÓ FERENC/ költő, író, szerkesztő Gyerk község szülöttje/ 1912 – meghalt Budapesten 1990-ben/ Bár nem az anyaföld a nyughelyed/ szülőfalud őrzi emlékedet/ Az emléktáblát a község önkormányzata állíttatta”.
Sinkó Ferenc író, újságíró, műfordító, az Új Élet c. szlovákiai magyar lap szerkesztője a háború után Magyarországra került. Egy ideig az Új Ember c. katolikus lap főszerkesztője volt. Írt tanulmányokat, elbeszéléseket, kisregényt,, összeállította a Csudatörténetek c. hasznos kiadványt stb.
A temetőben több szép sírkeresztet is látni. Ilyen például a Sinkó-család sírkeresztje, is, márványból készült díszített szárvégekkel, rajta egy reliéfes Krisztus-fejjel. A sírban nyugszanak a a jeles író szülei.
Hasonló kiképzésű a Lestár-család kovácsolt vaskerítéssel körülvett fekete márványkeresztje. Alatta a jeles felvidéki magyar pap, LESTÁR ISTVÁN (1899-1973) szülei pihennek. Azé a Lestár Istváné, aki egyik megalázottja volt az 1950-es évekbeli papi üldözéseknek- A címzetes prépost megjárta a börtönöket, átélte a kínvallatásokat. Egy ideig komáromi plébános, s az ottani magyar papi kisszemináriumnak, a Marianumnak is igazgatója volt. A Nógrád megyei Óvárban halt meg, ottani nyugvóhelyén elhelyezték a szülei sírjáról hozott gyerki földet is.
Ugyancsak e temetőben látható a neves Czoborok sírkertje. Gyerk község monográfiájában, illetve annak Iskola című fejezetében írják, hogy 1838-ban ide jött kántortanítónak Czibulya János, aki később egyúttal jegyző, azaz nótárius is volt. Majd Ipolyságon, aztán Pápán és Esztergomban lett adópénztárnok. „Nyugdíjazásakor >hazajött< Gyerkre”, s földbirtokosként halt meg ugyanitt 1893-ban. (Tipary, 2006:136) Egy másik helytörténeti írásban arról olvashatunk, hogy a falu „temetőjének közepén ráccsal körülvett hármas síremlék található. Az akácbokrokkal, kórókkal benőtt sírkövekről egy kis gazirtás után leolvasható, hogy ott nyugszik nemespanni Czibulya János (1816-1893), nemespanni CZOBOR LÁSZLÓ (1850. IX. 16. – 1942. V. 11. ) s neje Czehner Anna, valamint dr. Czobor Vilmos vámosladányi plébános”. (Kiss, 1992:20)
Nos, ama bizonyos Czibulya Jánosnak volt a fia a megye jeles szülötte, Czibulya László, aki később nevét Czoborra változtatta, s mint Hont vármegye alispánja, 1899. október 10-én nemesi címet kapott a Nemespanni előnévvel együtt. Sírhelyét mára már kitisztították a gyerki temetőben, jómagam pedig Honti arcképcsarnok című kötetemben rajzoltam róla kisportrét. (Csáky, 1998:104-106) Megemlítettem akkor, hogy a gyerki oskolamester Selmecbányán és Esztergomban taníttatta gyermekét, aki később az egyetem jogi karát látogatta Pesten és Bécsben. Rövid közjegyzői gyakorlat után 25 éves korában visszakerült Hontba, ahol tiszteletbeli aljegyző, majd a Bozóki járás főszolgabírója lett. 1882-től 1894-ig a Hont megyéhez csatolt Korponán volt a járás főembere. 1894-ben a megye főjegyzője, 1896-ban pedig alispánja lett. 1906-ban országgyűlési képviselővé választották, s Pestre került. Itt később aktívan tevékenykedett az Országos Magyar Kertészeti Egyesületben, melynek alelnöke, illetve elnöke is volt. Gyerk szülötte Budapesten hunyt el 1942-ben. A kerepesi temetőben búcsúztatták őt el, majd végakarata szerint szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. (Csáky, 1998:105; Kertészeti Szemle, 1942:92)
Czobor Lászlót a Magyar Életrajzi Lexikon elsősorban mezőgazdasági szakemberként tartja számon. Kiemeli, hogy „1906-ban belépett az Országos Magyar Kertészeti Egyesületbe, itt rövidesen alelnök, 1919-1932 között az Egyesület elnöke. Az intenzív, belterjes földművelés szószólója. A magyar kertészet, különösen a gyümölcstermesztés érdekében fontos irányító és szervező munkát fejtett ki.” (Kenyeres, 1967:327) A föld- és természet iránti szeretetet már korán magába szívta Czobor, akárcsak a fák, növények iránti érdeklődését.
Összefüggött Czobor sokirányú tevékenysége az 1898-as Hontvármegyei Történelmi Kiállítással, valamint a Honti Múzeum alapításával is. Czobor László 1906-ban lett a Magyar Országgyűlés Alkotmánypárti képviselője. Nevét természetesen az egykori Almanachban is jegyzik, így összegezve tevékenységét: „Része van a hontmegyei helyiérdekű vasút megteremtésében is. Elnöke és alelnöke számos társulatnak, többek között a FMKE-nek, az országos kertészeti egylet gyűmölcsészeti szakosztályának, a Hontmegyei Múzeumnak és Sportklubnak. Korpona szab. kir. város díszpolgára. A parlamentnek a korponai kerület mandátumával most tagja elsőízben.” (Magyar Országgyűlési Almanach, 291-292.)
Szólnunk kell még az 1927-ben Budapesten megjelent Honti históriák című kötetéről is, amely egyféle színes, olvasmányos tablója a régiónak. Valamennyi rövidebb-hosszabb írása mögött sok-sok apró epizód, megélt esemény áll. Vannak köztük érdekes portrék és jellemrajzok, találó tájábrázolások, szólásmagyarázatok, néprajzi vonatkozások, helytörténeti érdekességek, nyelvi-vallási sajátosságokat felvillantó sorok. Nehéz lenne a kötet műfajiságát meghatározni, mert nincs is annak egyféle műfaja. Karcolatok, jegyzetek, epizódok, anekdoták, visszaemlékezések érdekes keveréke e mű. (Czobor Lászlóról terjedelmes tanulmányt közöltem az Emlékezések és vallomások II. c., magánkiadásban megjelent kötetemben. 2015:77-96.)
A falu bátor papja volt egykor az a KOVÁCS PÁL (1883-1945) címzetes kanonok, aki még a deportáltakat is követte Csehországba, hogy tartsa bennünk a hitet és a lelket. Később Mindszenty bíboros szlovákiai összekötőjének tartották, bebörtönözték, s a börtönben szenvedett halált. Hetényi Varga Károly papi sorsokat bemutató könyvében olvassuk, hogy „Kovács plébános atyát Gyerken temették, az őt szerető hívei nem kis felháborodásától kísérve”. (2004:193)
Az INRI-feliratos központi temetőkeresztet a XX. század első felében állították. Az egyenes szárvégű kőkereszt egy többlépcsős oszlopon áll, korpusza vas. Krisztus fejét előre tartja, rajta töviskorona, testén ágyéktakaró; lábszárai egymás mellett helyezkednek el. A dedikáció így szól: „Állíttatta/ özv. VARGA JÁNOSNÉ/ szül. PAP MÁRIA/ 1933″.
Folytatjuk…
Csáky Károly, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51863,51861″}
