A parlament kedden elfogadta az ellenzék által agyonbírált új hulladék-gazdálkodási törvényt, a tervezett obstrukció, a több mint 300 benyújtott módosítási javaslatról való külön szavazás indítványozása csak elodázta a végső döntést, de végül nem járt eredménnyel.
„Szégyen, szégyen!” – üvöltötte a házelnök, Peter Pellegrini felé Alojz Hlina független képviselő, aki el szerette volna érni, hogy minden egyes módosító javaslatról külön szavazzanak. Ő maga is jócskán hozzájárult ahhoz, hogy azoknak száma tekintélyesre dagadjon. Az alkotmányjogi bizottság javaslatára azonban megtalálták a módot, hogy az estleges véget nem érő szavazást a kormánytöbbség javarészt megkerülje.
Az új jogszabály több változást is hoz a hulladék-gazdálkodásba. A beterjesztő környezetvédelmi tárca szerint az uniós követelményekhez való közeledés inspirálta a törvényalkotókat, s bár az ellenzék élesen bírálta a javaslatot, a kormányoldal azzal is takarózott, hogy az Európai Bizottság a tárcaközi egyeztetés során rábólintott arra. A törvény bevezeti például a gyártók és az importőrök nagyobb felelősségét a termékeikért, a gyártástól egészen a hulladékként való feldolgozásig. Ez annyit tesz majd a gyakorlatban, hogy a gyártók felelnek saját termékeik újrahasznosításáért, feldolgozásáért. Elsősorban ez az elektrotechnika, a gépkocsik, a gumiabroncsok, az akkumulátorok, a műanyag, a papír- és üvegtermékek gyártóira és importőreire vonatkozik. A szelektált hulladékról való gondoskodás az újonnan létrehozott Gyártói Felelősség Szervezeteire hárul. Az önkormányzatok az ezen szervezetekkel való szerződés megkötését követően továbbra is csak a vegyes háztartási hulladék elszállításáért fizetnek, ami a városokat és falvakat a hulladék következetes szelektálására ösztönzi. Ezzel a kormány azon a jelenlegi áldatlan helyzeten kívánna javítani, amikor is a háztartási hulladék 74 százaléka a tárolókban köt ki. Az ellenzék szerint az intézkedések növelik a gyártók, az önkormányzatok és a polgárok anyagi terheit, mert nyilvánvaló, hogy emelkedik a hulladékelszállítás díja és az egyes termékek ára.
Megszűnik az Újrahasznosítási Alap, hatásköreit részben az állam, illetve a gyártók veszik át. Szigorodnak a fémfelvásárlás feltételei a természetes személyek esetében. A gyűjtőhelyeken megszűnik a készpénzfizetési rendszer, bakszámlára utalják, vagy postai utalvánnyal kézbesítik a pénzt. A környezetvédelmi tárca ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökken a fémek felvásárlásával kapcsolatos bűncselekmények száma. Elemzők azonban úgy vélik, hogy ez a módszer a hulladék-felvásárlókat és a feldolgozókat is hátrányosan érintheti, kevesebb hulladék érkezik. A kormány elvárásai szerint az új törvény lehetővé teszi a fekete lerakatok elleni hatékonyabb fellépést is, bővíti a rendőrség hatáskörét. Ha az okozott környezeti kár meghaladja 266 eurót, a hatóság már büntetőjogi eljárást kezdeményezhet. Akik illegális lerakatokra viszik a hulladékot, a jelenlegi 160 euró helyett 1500 eurós büntetésre számíthatnak. Ennek az összegnek a 40 százaléka a Környezetvédelmi Alapba vándorol, s ezt a pénzt az illegális hulladéktárolók felszámolására fordítják.
Miklós László (MKP) volt környezetvédelmi miniszter szerint már szükség volt új törvényre, sajnálja viszont, hogy körülötte kialakult vita nem a hulladék-gazdálkodásról szólt elsősorban, hanem a bizniszről. Mert mint megjegyezte, ebben az ágazatban is az üzlet dominál. Érdekek ütköznek, mindenki keresni akar rajta. A szakember arra kíváncsi elsősorban, hogy az új törvény értelmében mennyire lesz majd működőképes a településeken a szelektív hulladékgyűjtés.
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”51355,51327,50548,47795″}
