Nem megoldott a kisebbségi kultúrák finanszírozása. Az MKP-nak, a Most-Hídnak és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) is van elképzelése róla, hogyan működhetne sokkal hatékonyabban, törvényben szabályozva a jövőben.
Legutóbb a kisebbségi kormánybiztos hivatala által kezdeményezett, civil szervezeteket is bevonó munkatalálkozón hangzottak el bírálatok a jelenlegi gyakorlattal szemben. Ott volt Tokár Géza, a kormány kisebbségi bizottságának tagja, az SZMK szóvivője is.
Többé-kevésbé végtelen történetről van szó, hiszen folyamatos az elégedetlenség, egyfolytában éri a kritika a pályázati rendszert, a pályázatok elbírálását – mondta el a Felvidék.ma-nak Tokár Géza.
„A magyar kisebbség körében a feszültséget az okozza, hogy rengeteg a pályázó és ehhez képest kicsi a keret. Mindig vannak olyan elégedetlenkedők, akik a projektjüket egyértelműen támogatandónak ítélik meg, s nem így történik. Úgy gondolom, nagyon sok olyan értelmes projekt van, amelyet egyszerűen nem lehet finanszírozni ebből a rendelkezésre álló összegből. A számbelileg kisebb nemzetiségeknél ez egyáltalán nem probléma, ott az a gond, hogy ki tudják meríteni a rendelkezésükre álló keretet. Ebből aztán az következik, hogy folyamatos az elégedetlenség” – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy nagyon sok adminisztratív jellegű probléma is akad. Példaként a kötelező közbeszerzéseket említette, amely rengeteg adminisztratív terhet ró a pályázókra, s előfordul, hogy megvalósíthatatlanná is teszi a pályázatokat.
Gond van tehát a pályázati mechanizmussal és a végeredmény is megosztja a pályázókat, ezek egy részét Tokár szerint lehet orvosolni, viszont a másik része meglehetősen szubjektív szempontok alapján alakul.
„Soha nem lehet száz százalékos elégedettséget elérni, viszont törekedni kell rá. A választásokig azonban már aligha várható előrelépés e kérdésekben, hacsak valamelyik pártnak konkrét érdeke nem fűződik a változtatáshoz, különben eléggé nehéz érdemi változtatásokat elérni, kezdődik a választási kampány időszaka, a parlament előtt is rengeteg a törvénytervezet és a politikai célú kezdeményezés, ami hirtelen minden pártnak nagyon fontos lett. Nem feltétlenül ez az időszak az, amikor az érdemi munka megvalósul, hacsak nem épp egy szociális csomagról, vagy rövid célú kampányintézkedésről van szó” – vélekedett Tokár.
A Most-Híd pozíciójából eredően próbálkozik: beterjesztette a parlamentben a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény javaslatát, amely a szlovák Művészeti Alapról tavaly hozott törvény mintájára készült. A tervezet a jelenlegi keret duplájánál is többet, 8 millió eurót irányozna elő támogatásokra, melyet maguk a kisebbségek képviselőiből összeálló kuratórium döntése alapján osztanának szét.
S hogy mennyi az esélye az elfogadásának? „Minden attól függ, milyen a Smer álláspontja eben a kérdésben, s ezt ebben a pillanatban még nem tudni. Nem lehet teljesen kizárni, hogy a kormánypár gesztust tesz a magyarság irányában, de számolni sem lehet vele. Ami jelenleg megvalósul, az valamiféle háttérmegegyezést követel a kezdeményező és a kormánypárt között. Ettől függetlenül nagy szükség van arra, hogy magáról a témáról beszéljünk, s a közvélemény előtt nyilvánvalóvá váljék, hogy a kisebbségi kultúra finanszírozása nem megoldott szerkezetben zajlik. Ám szkeptikus vagyok a tekintetben, mekkora az esélye a sikernek” – nyilatkozta Tokár.
Egyelőre tehát ott tartunk, hogy háttéralkuk nélkül nem megy, a kisebbségi érdekérvényesítés terén sem.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56016,55358,53084″}
