Úgy érezzük, együtt vagyunk erősek, sajnos az igazi összefogás nem jött létre, véli Szigeti László. Utalva arra, hogy a Most-Híd hozzáállása miatt meghiúsult az MKP által kezdeményezett széleskörű együttműködés iskoláink megmentése érdekében. Jókai Tibor (SZMPSZ) viszont a legutóbbi komáromi tüntetést hozta fel példaként arra, hogy működhet az összefogás pedagógusok, civilek és politikai pártok között.
Egyfajta oktatásügyi vitafórum fültanúi lehettek azok, akik szombaton hallgatták a Pátria rádió Délidő című műsorát. Miklósi Péter vendége az MKP Országos Tanácsának elnöke, Szigeti László szakpolitikus, Prékop Mária, a Most-Híd oktatásügyi szakértője és Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke volt. A műsorvezető kész receptet várt a részvevőktől, de mint kiderült, általános recept nincs, mert sokszor régiónként, sőt falvanként más-más a helyzet, lehetséges megoldások viszont már vannak. Papírra vetve is, állítja Szigeti László, aki szerint helytelen az a féle megközelítési mód, hogy a politika vagy a szakma mindent megold, különben is rossz vért szülne, ha felülről szólnának bele (ahogy a kormány teszi), hogy mi tegyenek a helyiek. A helyben érintetteknek, az iskolák fenntartóinak, az iskolavezetőknek, a szülőknek kell megtalálni a legmegfelelőbb megoldást arra a helyzetre, ha a bezárás szélére kerülne egy-egy kisiskola. A minimális létszámokat tartalmazó törvény már hatályos, de alóla egy év haladékot kaptak a fenntartók. Ez alatt az idő alatt kell felkészülni a hogyan továbbra.
Prékop Mária gyakorló pedagógus is a felelősségérzet kialakulásának fontosságát hangsúlyozta, Jókai Tibor szerint pedig e téren a tüntetés óta már történt előrelépés. hiszen az iskolákban, az önkormányzatokban valamiféle ez irányú gondolkodás már elindult. „Egységes receptet nem tudunk adni, nem tudjuk megmondani a tutit, a kisrégiókban kell összefogással megoldani a felmerülő problémákat” – húzta alá a pedagógusszövetség elnöke is. A Most-Híd szakértője szintén egyetért azzal, hogy nincs egységes recept. „Megoldási javaslatokat viszont nyújtanunk kell, s a döntéseknek már a kistérségi fórumokon kell megszületniük”– mondta Prékop Mária, aki szerint nagyon nehéz megegyezésre jutni még a kistérségekben is, mert mindenki a saját iskoláját szeretné megtartani. „Hogy egy-egy térségben melyik iskola marad meg, az az ott élők dolga” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy azért újra kellene gondolni az egész iskolahálózatot, mert bizony vannak olyan iskolák is, ahol az oktatás minőségével is gondok vannak.
Szigeti László felhívta a figyelmet, hogy az oktatás minősége is úgy növelhető, ha több pénz kerül a rendszerbe, meg kell ugyanis fizetni a pedagógusokat. Rámutatott: az iskola fenntartóinak a legnagyobb gondot nem maga az intézmény fenntartása, a fűtés, a világítás okozza, hiszen az csak a kiadások 20 százalékát képezi, míg a bérek és járulékok a 80 százalékát. „Egyre magasabb bérekre, ezáltal egyre több forrásra lenne szükség, viszont a jelenlegi kormány ezt úgy oldja meg, hogy csökkentené az intézmények számát, s az így megtakarított összeget béremelésre fordítaná”. Az MKP politikusa szerint, szükség van jövőképre is, ami már régen elkészült, még az első Dzurinda kormány idején, A Millenium 2000 nevű szakmai dokumentumról van szó, amelyet a Fico-kormányok nem vesznek figyelembe. Szigeti említést tett egy terjedelmes tanulmányról is, amelyet a Rákóczi Szövetséggel közösen dolgoztak ki. Részletes elemzéseket tartalmaz és megoldási lehetőségeket is. Ha eljön az ideje, nyilvánosságra hozzák.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55019,56963,53396,53428″}
