A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Szövetség 40. évfordulójának ünnepségén az MKP képviseletében Csúsz Péter, az MKP Országos Elnökségének a tagja is részt. Az ünnepi konferenciát követő gálaműsoron jelen volt Szlovénia és Magyarország miniszterelnöke is.
„Már maga ez a tény is csodálatos, de a megdöbbenésem sokkal nagyobb volt azon, amit tapasztaltam. Szlovéniában a muravidéki magyarság a legkisebb nemzeti közösség, csupán tízezer fős. A szlovén-magyar határ mellett élnek öt faluban Lendva környékén. Bármilyen furcsán hangzik is, de már negyven évvel ezelőtt alkotmányban rögzítették kulturális önkormányzatiságukat, vagyis autonómiát kaptak. Mintha egy mesébe léptem volna, mert a kétnyelvűség kérdése itt teljes mértékben természetes” – számolt be élményeiről az MKP oldalán Csúsz Péter.
„Kérdésemre, hogyan érték ezt el, megdöbbenve hallottam, hogy az államalkotó szlovénok nem lehetőséget adtak a kétnyelvűségnek, hanem törvényben köteleznek mindenkit az őshonos magyarok által lakott területen mindent kiírni magyarul is. Hitben megerősödve tértem tőlük haza, mert, ahogy az ő régiójukban született Deák Ferenc, a haza bölcse mondta: amiről a nemzet önmaga lemond, annak a visszaszerzése mindig kétséges. Vagyis Szlovákiában még van mit tenni, csak bátraknak kell lennünk gondolatban, bátraknak szóban, de főleg bátraknak cselekedetben” – tette hozzá Csúsz Péter.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) jubileumi rendezvényét november 6-án, pénteken tartotta. Ezen Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel együtt vett részt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki azt mondta: a Muravidék „évszázadokon keresztül a keresztény Európa egyik őrvidéke volt”, itt a különböző nemzetekbe született emberek együvé tartoznak, közösen őrzik az értékeiket.
„A Muravidéken élő emberek ma arra tanítják Európát, hogy sokkal több minden köt össze bennünket, mint ami szétválaszt”. Ezt a tényt a szlovén alkotmány is elismeri, amikor a magyarokat őshonos nemzetiségként említi és védi, és ezt rögzíti a magyar alaptörvény is, ami kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségeket a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek tekinti.
A kormányfő kifejtette: Európa lényege egymás kölcsönös megbecsülése, egymás értékeinek, anyanyelvének, kultúrájának elfogadása és tisztelete. „Van tehát Európának egy szeglete, ami Brüsszelben talán kevésbé, de Ljubljanából és Budapestről nagyon is jól látható”.
Számos alkalommal keresztülgázolt már rajta a történelem, amikor azonban a hadak elvonultak, az emberek visszatértek és újjáépítették korábbi életüket. Megtartották anyanyelvüket, kultúrájukat és hitüket, de hogy a népességfogyás miatt megmaradnak-e a muravidéki magyarok, az leginkább rajtuk, az itt élőkön áll. Az anyaország minden segítséget megad, „de önök helyett nem dönthetünk” – jelezte Orbán Viktor.
Kitért arra is, hogy a történelem manapság ismét ránk rúgta az ajtót; soha nem látott tömeg áramlik ellenőrizetlenül befelé a határainkon, így olyan népvándorlásnak vagyunk a kezdetén, amelynek a tartalékai beláthatatlanok.
A miniszterelnök azt mondta: „más civilizációjú emberek százezrei lépték már eddig is át illegálisan a határainkat, és további milliók tartanak felénk”. Vannak Európában olyanok, akik legszívesebben ma lebontanák a nemzetállami kereteket, eltüntetnék a határokat vagy bármiféle akadályt, ami a bevándorlást lassítaná, s „vannak, akik még pénzt is adnának ehhez”.
Ha nem sikerül gátat vetni az áradatnak, „akkor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy az az Európa, amiért ennyit küszködtünk, már nem is létezik”- jelentette ki Orbán Viktor.
Úgy folytatta: azt látjuk majd, hogy Európa többé nem a mi értékeinken nyugszik, hanem valami máson, s az öreg kontinens többé már nem az otthonunk. „Ezt mi nem akarjuk és nem is fogadhatjuk el”.
Nehéz és súlyos döntéseket kell hoznunk – jelentette ki a kormányfő. Ezeket a döntéseket azonban nemcsak nemzeteink mai polgárai és a szavazók fogják számon kérni, hanem utódaink is, „hetedíziglen”. Ezért nem szabad ma elgyengülnünk, „sem gondolatban, sem szóban, sem cselekedetben”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „nekünk nemzetünk, önazonosságunk mellett kell döntenünk”. Hozzáfűzte ugyanakkor: ahhoz sem férhet kétség, hogy „Európa és a keresztény kultúránk mellett kell dönteni”. A nemzeti önazonosság, az európaiság és a keresztény gyökereink hármassága tette eddig is erőssé Európát. „Ha bármelyiket feladjuk, akkor elsüllyedünk, ezért azt javaslom, ne mondjunk le se nemzeti mivoltunkról, se Európáról, se a kereszténységről” – emelte ki Orbán Viktor.
Az Európai Uniót alkotó összes nemzet minden egyes tagja felelős saját hazáján túl egész Európáért is, a felelősségvállalás és a cselekvő szolidaritás jegyében ezért segítenek Magyarország, s egyben a schengeni övezet határainak őrizetében szlovák, cseh és lengyel rendőrök, „és ezért jönnénk mi is Szlovénia segítségére, ha kell”. Ahogy összefűz minket a múlt, úgy köt össze minket ma a közös jövőnkért érzett aggodalom. „Mi, közép-európaiak sokszor megértük már azt, hogy rólunk döntöttek nélkülünk, ma már inkább alakítói akarunk lenni a saját sorsunknak” – fogalmazott Orbán Viktor.
A szlovéniai magyarság ünnepén Miro Cerar szlovén kormányfő egyebek közt arról beszélt, hogy kiváló jószomszédi kapcsolat köti össze a két országot, a szlovéniai magyar és olasz kisebbség jogait az állam a létrejötte óta biztosítja és anyagilag is támogatja. Az együttműködés új lehetőségei pedig az európai források felhasználásával zajló közös programok.
A szlovén kormány a turizmusban, a közlekedési összeköttetések javításában, illetve az oktatás, a tudomány terén szeretne további előrelépéseket tenni a két ország kapcsolatában, gazdagítva ezzel az itt élők életét is – jelentette ki Miro Cerar.
Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke az évfordulós gálaesten úgy ítélte meg, hogy gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés nélkül a Muravidéken élőknek sem lesz jövőképe. „Két kivándorlási hullámot már túlélt ez a közösség, egy harmadik végzetessé válna számára” – fogalmazott.
Felvidék.ma
Forrás: mkp.sk, mti {iarelatednews articleid=”46999″}
