„Továbbra is van magyar kérdés a Kárpát-medencében, és ez a magyar diplomáciának, a magyar nemzetpolitikának nagyon súlyos és nehéz feladatokat fog jelenteni az elkövetkezendő években” – jelentette ki Németh Zsolt a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorában. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét az elszakított nemzetrészek közérzetéről, jogbiztonságáról, közösségi törekvéseiről kérdezték.
Németh Zsolt szerint a legígéretesebben a Délvidéken, magyar-szerb viszonylatban alakul az ott élő magyarság helyzete. Reménykeltőnek nevezte ugyanakkor a magyar-ukrán kapcsolatrendszert is, bár mint azt megjegyezte, a háború súlyos árnyat vet a kárpátaljai magyarok helyzetére.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a magyar-szlovák viszonyban lényeges elmozdulás történt az elmúlt időszakban, ennek ellenére azonban még mindig vegyes a kép. Úgy látja, a legnehezebb helyzetben – jogi és politikai értelemben is – az erdélyi magyarság van.
Létrejöhet egy európai Ukrajna
Az ukrán válságról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva a politikus elmondta, bízik abban, hogy ha „a nagyon lendületesen megindult” ukrán nemzetépítési folyamatoknak sikerül elejét venni, akkor létrejöhet egy „európai Ukrajna”, ami a közép-európai együttműködésre nézve is jelentős hatással lenne.
Németh Zsolt szerint fontos, hogy Ukrajna kapjon egy európai uniós csatlakozási perspektívát, és – Törökországhoz hasonlóan – legyen vízummentes. Az ukrán politikának ugyanakkor tennie kell a nacionalista kilengések féken tartásáért – ehhez decentralizációra, vagyis a Kelet-Ukrajna speciális státuszáról szóló törvény elfogadására van szükség.
„A decentralizáció adott esetben elhozhatja a Tisza-menti járás megvalósítását Kárpátalján” – adott hangot reményének Németh Zsolt.
Mikromenedzselés vagy érdemi támogatás?
A fideszes politikus szerint az az egyik legfőbb – évek óta felvetődő – kérdése a magyar nemzetpolitikának, hogy mikromenedzselést végezzen a határon túli területeken vagy képes lesz-e arra, hogy nagyságrendileg megnövelje a határon túli magyarok anyaországi támogatását.
„Ha sikerül ezen az úton tovább haladnia a magyar térségpolitikának, akkor van remény arra, hogy a határon túli magyarság érdemi támogatást kapjon megmaradásához az anyaország részéről” – nyilatkozta a politikus.
„Összenő, ami összetartozik”
A magyar-szlovák kapcsolatokról szólva Németh Zsolt úgy fogalmazott, az elmúlt években „alapvető klímaváltozásra” került sor a két ország viszonyában.
„Összenő, ami összetartozik – ez kell legyen a magyar térségpolitikának az egyik kiinduló szlogenje. A szlovák-magyar határszakaszon már látszanak ennek gyümölcsei” – utalt a két ország határán kialakított huszonhat határátkelő fejlesztésére.
Németh Zsolt ugyanakkor elismerte, hogy ez a kedvező fordulat kevésbé érinti a felvidéki magyarság alapvető követeléseit: a magyar kisiskolák, a kétnyelvűség és a kettős állampolgárság ügyét. „Azt gondolom, hogy nem lehetséges jó magyar-szlovák viszony magyar kisiskolák nélkül” – jegyezte meg Németh, aki elismeréssel szólt arról, hogy a tavaszi parlamenti választás előtt a Magyar Közösség Pártja kezet nyújtott a magyar civil társadalom, a Csemadok és a fiatalság irányába.
A politikus kifejtette, bízik abban, hogy a jövőben Szlovákia – Csehországhoz hasonlóan – belátja, a kettős állampolgárság intézménye nem gyengíti, hanem erősíti a kisebbségek megmaradását és a térség országainak együttműködését.
Felvidék.ma
