Nem az a lényeg, hogy az EU kizárja-e Görögországot a schengeni rendszerből, hanem az, hogy sikerül-e bezárni Európa főkapuit, vagyis az illegális migránsok által használt útvonalakat a török-görög határon. Ezt Robert Kaliňák jelentette ki az uniós belügyminiszterek január 25-i informális találkozóján Amszterdamban.
A tárcavezető hozzátette: ettől függetlenül Görögország szerinte nem működőképes állam a schengeni rendszer szempontjából, mert az megy oda, aki akar, mintha nem is létezne határőrizet az országban. Kaliňák szerint ha nem sikerül megoldást találni a török és görög határt – vagyis az unió külső határát – érintő égető problémára, az akár Schengen összeomlását is eredményezheti.
A szlovák belügyminiszter a találkozón arra is emlékeztetett, hogy háromnegyed év elteltével több uniós tagállam is fokozatosan megváltoztatja álláspontját s most már nem csak a szolidaritásról tudnak beszélni, hanem egyre inkább a biztonsági kockázatokról és az áradat megállításának lehetőségeiről. Ennek épp ideje, hiszen – mint Kaliňák fogalmazott – két éven belül megtelnek a nyugati államok is, ráadásul bővül azon országok köre, melyek nem fogadják el a kvótarendszert.
Arra a kérdésre, hogy a következő félévben esedékes szlovák EU-elnökség számára nem jelent-e majd hátrányt az ország határozott kvótaellenes álláspontja, a miniszter úgy válaszolt: Szlovákia álláspontja rég óta ismert és „ma már senki sem kritizálja azt”. Cseh kollégája, Milan Chovanec erre úgy reagált: nem irigyli a szlovák kollégáját, hogy mindezt az EU-elnökség ideje alatt kell kezelnie, ugyanakkor hozzátette: Európának nincs is további felesleges hat hónapja további vitákra és megoldás-keresésekre.
tasr nyomán szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57786,55561,54911″}
Fotó: archív, tasr
